Letöltések

AZ ÖKOPÁRT

alapítva: 2005-ben
„Te magad légy a változás,
amelyet látni szeretnél!”

Hitvallásunk, az Élőlánc Credo


Földbirtok-politika:
Kié legyen a föld?

-----------------
Miért akarjuk megmenteni Kishantost?

>>> Választás 2014 Jánosi György fogadóórája
Jánosi György fogadóórája Nyomtatás E-mail
2008. február 07. csütörtök, 01:24
Share/Save/Bookmark

A szombati lakossági fórumon (melyen Dr. Jánosi György képviselő úr nem tudott jelen lenni) felmerült kérdéseket és észrevételeket szerdán a képviselői fogadóórán átadtuk a címzettnek. A nagyszámú érdeklődő miatt a képviselő úr volt oly kedves, hogy hozzájárult ahhoz, hogy ne szűk irodájában, hanem a közgyűlés termében kérdezzük őt, illetőleg a városi televízió munkatársai felvételt készítsenek.



Az idő szűkössége és a hangulat nem tette lehetővé a kérdések megtárgyalását, abból csupán kettőt sikerült felolvasni. A megjelent választópolgárok azonban több kérdést tettek fel, s képviselő úr szorgosan reagált is rájuk. Sajnos nem tudom azt mondani, hogy válaszolt, mert több esetben nem a kérdésre válaszolt, hanem a jól begyakorolt politikai PR szöveget hallhattuk. Jellemző ezek közül a "kevesebb pénz jut majd a betegellátásra" (lásd 4. kérdés) felvetésre adott "nem lesz magasabb a járulék" frázis.

A szombati lakossági fórum színpadán - képviselő nélkül (fotó: Érdi Lap)



A hangulat igen paprikás volt, mely az ismert belpolitikai helyzet, a téma súlya és az elhangzott válaszok fényében nem csodálható.

Az est konklúziója a képviselő úr szavainak kollázsával: "bízom benne", remélem", "garancia", "igennel szavazok", "a nyugodt többséget képviselem". Állítása szerint a decemberi szavazáson ismerte a törvényjavaslat szövegét és tisztában volt az aznap kiosztott módosításokkal is.


Alábbiakban az átadott kérdéseket adjuk közre.


Tisztelt Képviselő Úr!


Sajnálattal kellett tudomásul vennünk, hogy az Élőlánc és a Nagycsaládosok által szervezett lakossági fórumon nem tudott jelen lenni. A fórum mégis megtartásra került, s az ott felmerült lakossági kérdéseket és észrevételeket összegeztük, hogy azokat fogadóóráján Önnek át tudjuk adni. Mindezekre most választ várunk a Képviselő Úrtól, illetőleg a kifejtett témákban meglátását, magyarázatát várjuk.

Továbbra is valljuk: rólunk van szó. Egészségesekről, betegekről, választókról. Szeretnénk tudni, hogy milyen döntést hoznak rólunk. Szeretnénk érdekeinket és véleményünket Önnel, mint a törvényhozásban minket képviselővel tudatni. Szeretnénk, ha a minket érintő ügyekben nem döntenének nélkülünk. Szeretnénk, ha társadalmi konszenzus alapján születnének az ilyen súlyos döntések.

  1. Egy érdi, daganatos betegségben szenvedő édesanya attól tart, hogy nem fog vele kötni majd egy biztosító sem szerződést (lásd 1.sz. levélmelléklet). A kérdést a helyszínen meghívott szakértőink már annyiban megválaszolták, hogy a biztosítóknak minden bizonnyal szerződéskötési kötelezettségük lesz a hozzájuk fordulókkal szemben. De a kérdező aggodalmát feltétlenül osztanunk kell abban, hogy nem látjuk a biztosítékát annak, hogy a biztosítók trükkök tucatjaival ne azon legyenek, hogy a „ráfizetéses” betegeket elüldözzék házuk tájékáról.
    • Mivel akadályozható meg az, hogy a biztosítók valóban a „társadalmi biztonság”, a szociális szolidaritás alapján és ne a profitorientáltság alapján bánjanak majd velünk?
       
  2. Egy nagypapa az Önök kormánytöbbségének kommunikációját, illetve annak hangvételét kérte számon. „Mi alapon neveznek engem potyautasnak?” - kérdezte, majd hozzátette: ő már akkor fizetett az ellátásért, mikor a miniszterasszony még pelenkás volt. Számonkérésének élethelyzete lehet magyarázat. Mert bár lehet, hogy most éppen nem tud fizetni (esetleg nem fizet utána a munkáltatója) s mégis ellátásra szorul, azt azonban méltánytalannak tartja, hogy annyi év levonások és elvonások után ingyenélőnek nevezzék őt.
    • Képviselő Úr, ez lenne hát az a társadalmi közösségvállalás, melyet a szociáldemokrata és szocialista pártok vallanak?
    • Ha nem, akkor miért vállalnak sorsközösséget azzal a párttal, mely ilyen hangnemben minősíti az Ön tisztességben megőszült választóit is?
       
  3. A fórumon is megfogalmazódott a döntéshozók felelősségének kérdése. A közhangulat az volt, hogy az országot irányítók felelősségre vonhatóságát meg kell teremteni. S bár ennek alkotmányos és politika-erkölcsi aggályaival részünkről tisztában vagyunk, az igény jogosságát nem vitatjuk mi sem.
    • Képviselő Úr, mit gondol az erkölcsi és politikai felelősségről? Meg van-e győződve arról, hogy a koalíció nem hibázik ismét úgy, hogy ennek erkölcsi felelőssége nem fogja az Ön lelkét és vállát nyomni?
       
  4. A meghívott vendégek szakértelmét igénybe véve lakossági kérdések során eljutottunk annak a megállapításához, hogy a kormányerők úgy gondolják: a 95,5 több, mint a 98,5. Ha jól értjük a helyzetet: az OEP ma 1,5% működési költséggel működik, ezt az új törvény 3,5 %-ra emeli, ráadásul e mellett biztosít (igaz 2 év múlva) 2% hasznot is (melynek a fele az államé, melyet a 33.§ (2) bek. értelmében az vissza köteles forgatni, így az bele számítandó a 3.5%-ba). Tehát míg ma 100 befizetett hozzájárulásból 98,5 Ft marad betegellátásra, addig az új rendszerben 95,5 Ft.
    • Hogy teljesülhet az a sokat hangoztatott ígéret, hogy az új rendszer többet költ majd a betegre? Vagy komolyan gondolják, hogy a most is forráshiányos egészségügyben lehet annyit spórolni, hogy az OEP több mint duplájára növekedő költsége és a biztosítók haszna a beígért emelkedő ellátási színvonal mellett is biztosítható lesz?
    • Komolyan gondolja a Képviselő Úr, hogy ezt mi el is hisszük?
       
  5. Bár a szervezők tisztában vannak azzal, hogy egy törvényhez rengeteg végrehajtási és finomra hangoló rendelet tartozik, mégsem kerülhető meg a nagyszámú, még nem ismert, a törvény elfogadása után meghozandó rendeletek okozta bizonytalanság, mely a fórumon is többek számára kérdéseket vetett fel.
    • Nem érzi úgy a Képviselő Úr, hogy ezzel túl sok lehetőséget adnak egy igen kicsi párt képviselőinek? Miért kell a parlamenti többségnek kiadni az irányítás jogát ilyen fontos kérdésekben?
    • Nem kellene még szavazás előtt egyben látni és érteni a rendszert?
    • Mi történik akkor, ha az Egészségügyi Minisztérium a tőle az utóbbi időkben megszokott kapkodással és átgondolatlan intézkedésekkel nem lesz képes a végrehajtási rendeletekkel biztosítani azt, amit most a szociáldemokrata képviselők látni szeretnének?
       
  6. A szervezők részéről a fórum – vélt vagy valós – szervezési problémáira nem kívántunk kitérni a fogadóórán. Ám Dizseri András, diósdi önkormányzati képviselő megerősítő felszólalása kapcsán (miszerint Ő is próbálta Jánosi Urat elérni, de Ő sem kapott választ megkeresésére) mégis fel kell tenni egy – a témához látszólag lazán kapcsolódó – kérdést.
    • A Képviselő Urat a közzétett (olykor hibás) elérhetőségein több heti próbálkozással sem lehet elérni. Miből gondolja Ön, hogy ilyen körülmények között ismeri választópolgárainak véleményét? Nem érzi úgy, hogy a képviselt és annak képviseltje között csupán a választási évekre korlátozódik a kommunikáció?
       
  7. Több hozzászólás alapján az alábbi megállapításokat kell összegeznünk.
    • Az embereknek elegük van abból, hogy a társadalmi rétegeket egymásnak ugrasztják. Orvost a beteggel, a vállalkozót a köztisztviselővel, a fiatalt a nyugdíjassal, a beteget az egészségessel, az ateistát a vallásossal … nem kérünk ebből! Egy ország, egy közösség vagyunk! Elég legyen az oszd meg és uralkodj politikájából!
    • Ha Ön szociáldemokratának vallja magát, hogyan hagyhatja az 1%-os kisebbséget uralkodni az országon?
       
  8. Elszaszer T. Csörsz levelében összefoglaltakhoz hozzátenni nem kívánunk (lásd 2.sz. levélmelléklet). Hozzászólásából azonban egy kérdést ezúton is továbbítanánk:
    • Ön szerint a gazdaság van az emberért, vagy az ember van a gazdaságért? Avagy Ön humanistának vallja magát, vagy a gazdasági érdekek kiszolgálójának?
       
  9. Azt hirdetik, a kommunikáció arról szól: az üzleti alapon működő biztosítók hatékonyabban fognak működni. Azt állítják, hogy az állam rossz gazda.
    • Miért van az, hogy más országokban tud jó gazda is lenni az állam? Hogy fordulhat elő az, hogy a magyar „privatizáció” során számos esetben más államok kaptak „magán”tulajdont?
    • A jól működő európai társadalombiztosításoknak milyen arányban az állam a gazdája, s milyen arányban profitorientált szervezetek (azaz hány állami és hány piaci alapon működő társadalombiztosítású országról van tudomása) ?
    • Mi Önöket az ország vezetésével bíztuk meg. Annak beismerése, hogy Önök rossz gazdák, nem kellene az Önök azonnali lemondását jelentenie?
       
  10. Azt is hirdetik, hogy a profitorientált biztosítók érdekeltek lesznek az én egészségem megőrzésében. A mi gondolatmenetünk alapján azonban ez éppen fordítva van. A sokat hirdetett két tételből indulunk ki. (1) Verseny akkor van, ha bármikor, szabad akaratomból biztosítót válthatok. (2) Az egészségügy területén megtakarításokat leginkább a megelőzéssel lehet elérni. Következtetés: a biztosító és a biztosított érdeke is a megelőzésbe fektetni pénzt, amely azonban a biztosítóváltáskor a biztosítónak veszteségként (elmaradt haszonként) jelentkezik.
    • Mit gondol, hogyan oldható fel ez az ellentmondás?
       
  11. "Egyébként a kormány azon fogadkozását, hogy mindenkinek egyformán fog járni minden, fennmarad a nemzeti kockázatközösség stb. némileg árnyalja az Államreform Bizottság „A biztosítási piac megnyitása” című dokumentuma (szerzők: Mihályi Péter és mtársai), amely leszögezi: „Csak akkor van értelme több biztosítót működtetni, ha ez – belátható időn belül, egy rövid 1-2 éves átmeneti periódus után – együtt jár az egységes egészségbiztosítás csomag további differenciálódásával, megbontásával is. Ha minden biztosító egy és ugyanazt a szolgáltatáscsomagot nyújtja, vagyis köteles válogatás nélkül, a minőségtől és az ártól függetlenül minden szolgáltatóval szerződést kötni, és semmilyen módon sem differenciálhat a biztosítottakat terhelő díjak tekintetében, akkor a további átalakításokat nem szabad megcsinálni, mert a működtetési költségek növekedéséből származó hátrányt önmagában a verseny léte aligha fogja ellensúlyozni.
    • Mit gondol, hogyan oldható fel ez az ellentmondás?
    • Kérem nevezze meg, hogy pontosan mi is az igazi szándék? Milyen módosításokra számíthatunk 1, 2, 3, stb. év múlva?
       
  12. „A nejem most jött haza a maszek visszér-klinikáról, akit a maszek akupunktőr ajánlott. Mondjuk, hogy a maszek fogorvosunknak hál' Isten már egy éve nincs velünk sok dolga, és a párterápia is jó néhány éve lezajlott - persze, a pszichiátert nem fizette az OEP. Mondani sem kell, hogy a maszek nőgyógyász kell, hogy félévente lássa a szeretteinket és az ötévente esedékes kolonoszkópiát (elmúltunk 45 évesek) 25 ezerért csinálják - itt vagy ott ...”
    • Nem gondolja Képviselő Úr, hogy a kormány, ahelyett, hogy ennek a piacnak a teljes legalizálásával, egységesített, piackonform szabályozásával és számlásításával, valamint a számlák – pl. francia mintára történő – elszámolásával foglalkozna, azaz az orvoscsapatok, a szolgáltatóhelyek versenyeztetését szervezné, egy igazán senkit nem érdeklő szintre helyezi a versenyt (a biztosítók szintjére)? Nem gondolja, hogy ezzel a fentebbi, természetes piactéren rögtön be is szűkíti azt?
       
  13. A szavakon való lovaglásnak tűnhet, de mégis fontosnak tartjuk a biztosító kontra pénztár vitának a tisztázását. Több alkalommal, erősen igyekszik a kormány azt elhitetni (s a törvény szövege is ezt támasztja alá), hogy nem lesz több biztosító, csak több pénztár. Az MSZP által fizetett sajtóhirdetésekben azonban mégis a biztosító szót használják (lásd melléklet).
    • Hogy is van ez? Melyik kijelentésüknek hihetünk? Ön tudja?
       
  14. Mellékelve átnyújtjuk Dr. Fendler Judit és Dr. Szummer Csaba „A több-biztosítós modell olyan betegség, amelyik gyógymódnak gondolja magát” című értekezését. Kérem, hogy szavazáskor vegye figyelembe az ott leírtakat is.


Válaszaira, érveire őszintén számítunk. Készek vagyunk arra, hogy meggyőzzenek minket. Ha valóban jó az újonnan kitalált rendszer, akkor megfelelő, nyílt és őszinte, közérthető beszéddel meg fogjuk azt érteni. De ha a társadalom legalább fele nem érti meg, akkor talán el kéne azon gondolkodni, hogy kit is képvisel Ön valójában!


Érd, 2008.02.06.

Belátásában és őszinteségében bízva:

Varga Illés Levente
Élőlánc az Érdi Kistérségért

Kapcsolódó: érdi kistérség

 

Képtár térkép

Joomla! Template by Red Evolution - Joomla Web Design