Letöltések

AZ ÖKOPÁRT

alapítva: 2005-ben
„Te magad légy a változás,
amelyet látni szeretnél!”

Hitvallásunk, az Élőlánc Credo


Földbirtok-politika:
Kié legyen a föld?

-----------------
Miért akarjuk megmenteni Kishantost?

>>> a vidékért Beszámoló Nyílt levél a vidékfejlesztési miniszterhez
Nyílt levél a vidékfejlesztési miniszterhez Nyomtatás E-mail
2013. május 21. kedd, 08:58
Share/Save/Bookmark

http://umvp.eu/files/fazekas_sandor_negyzetes.jpgAz új földtörvény Vidékfejlesztési Minisztérium által javasolt, véglegesnek szánt szövege nem szolgálja a vidéket, nem szolgálja az országot. A tervezet, 2013 május 16-án - Pünkösd előtti csütörtökön - jelent meg a kormányzati honlapon, és az ugyanott megjelent tájékoztatás szerint jövő héten a parlament mezőgazdasági bizottsága elé kerül. Ezért ezúton SÜRGŐSSÉGGEL fordulunk Önhöz, mert a tervezetben jelentős koherencia- zavarokat látunk. Amennyiben a Kormány célja „a családi gazdaságok megerősítése, korszerű európai mezőgazdasági modell kialakítása” – a tervezet ezt nem szolgálja.

Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Fazekas Sándor
miniszter

Tisztelt Miniszter Úr!

Az új földtörvény Vidékfejlesztési Minisztérium által javasolt, véglegesnek szánt szövege nem szolgálja a vidéket, nem szolgálja az országot.
A tervezet, 2013 május 16-án - Pünkösd előtti csütörtökön -  jelent meg a kormányzati honlapon, és az ugyanott megjelent  tájékoztatás szerint jövő héten a parlament mezőgazdasági bizottsága elé kerül.
Ezért ezúton SÜRGŐSSÉGGEL fordulunk Önhöz, mert a tervezetben jelentős koherencia- zavarokat látunk.
Amennyiben a Kormány célja „a családi gazdaságok megerősítése, korszerű európai mezőgazdasági modell kialakítása” – a tervezet ezt nem szolgálja.

A korszerű európai mezőgazdasági modell a családi gazdaságokra és azok szövetkezeteire épül. 

Korszerűnek a tudomány mai állása szerint csak az tekinthető, ami a fenntartható vidékfejlesztést szolgálja.

Alapfeltétel, hogy

1. a helyi erőforrások a helyi közösségek boldogulását szolgálják,
2. a helyi családok találjanak megélhetést - ne kelljen elvándorolniuk,
3. a bevételek helyben maradjanak, a helyi gazdaság fejlődését szolgálják,
4. az élelmiszereket a lehető legkisebb szállítási távolságban állítsák elő,
5. az erőforrásokat fenntartható módon használják,
6. a mezőgazdaság ne szennyezzen, ne pusztítsa a természet rendszereit,
7. egészséges, vegyszermaradványoktól mentes élelmiszert állítsunk elő.

Történelmi horderejű, nemzetbiztonsági jelentőségű döntés előtt áll a Kormány és a Parlament.

Az Élőlánc Magyarországért figyelmeztet minden döntéshozót, hogy a nagytőkés érdekcsoportokat, és csakis őket szolgáló rendelkezések továbbra is gerincét alkotják a földtörvény tervezetnek – ez pedig szemben áll a Nemzeti Vidékstratégiával, szembenáll a magyar nép érdekeivel.

Figyelmeztetünk továbbá, hogy a külföldi földtulajdont kizáró hangzatos kormányzati nyilatkozatok ellenére a földtörvény kormányzati tervezete 30 európai ország 508 millió lakosának nyitja meg az utat a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel való földszerzéshez.

A Kormány súlyos mulasztást követett el, azzal, hogy nem kezdeményezett tárgyalásokat az EU-val a külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítására, illetve nem kezdeményezte, hogy a földet vegyék ki a tőke szabad áramlásának rendelkezése alól.

MOST még mindezt pótolhatja:

• A tárgyalásokat a társadalom nyomására való hivatkozással még mindig meg lehet kezdeni -  ez lenne a valódi „szabadságharc”.
• Egy sanda trükköktől mentes, valóban a magyar vidéket, a magyar családokat és a magyar társadalmat támogató földörvény az elkövetkező években helyreállíthatná az elviselhetetlenségig fajuló társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket  ( „Minden gyerek lakjon jól” versus milliárdos támogatásokat elszívó érdekcsoportok)  - új esélyt adva vidéknek és városnak egyaránt.

Fentiek érdekében a tervezettel kapcsolatban az alábbiakban fejtjük ki véleményünket a tervezetről:

1. Már a célok meghatározása is zavaros
• nem beszél kis és közepes családi gazdaságokról
• közepes méretű agrárüzemek elterjedését tűzi ki célul – de nem határozza meg, hogy mit ért ez alatt
• versenyképes mezőgazdasági termelésre alkalmas méretű földbirtokokról beszél, de nem határozza meg, hogy mit ért ezalatt
• birtokelaprózódásokról beszél, de ezt sem lehet tudni, hogy mit ért alatta

2. Már az 1. §-ban hangsúlyozza, hogy külön törvények eltérő szabályokat is megállapíthatnak. Az ismeretlen tartalmú  üzemszabályozási törvény, a botrányos körülmények közt alaptörvénybe emelt integrált mezőgazdasági termelésszervezés – a tény, hogy az integrátorok ma még ismeretlen feltételekkel födet is szerezhetnek – komolytalanná teszi a földtörvény tervezetének egészét.

3. Az, hogy mindezeket gondosan titkolják a közvélemény elől, hogy a magyar népnek  nincs joga  idejekorán megismerni  és részletesen megvitatni az életünket, jövőnket alapvetően meghatározó törvényeket  - arra utal, hogy a magyar nép érdekei ellen való törekvések bontakoznak ki a ki tudja hol működő hatalmi centrumokból.

Részletes vélemény a 2013. 05.16-án a Kormány honlapján nyilvánosságra hozott tervezetről:

1. 5. § 7.   A „földműves” fogalmának meghatározásában  az „illetve tagállami állampolgár” kitétel az 5.§ 24. pontja szerint az  Európai Unió 27 országa, valamint Izland, Svájc, Norvégia és Liechtenstein állampolgárai – azaz  508 millió ember számára nyitja meg a földpiacot, akik a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel vásárolhatnak földet. Minden esetben, amikor a törvény „földművesről” beszél – ezt kell érteni alatta.  Őseink életüket sem kímélve védték meg a hazát ezer éven át – Önök pedig egy 3 szavas szövegrésszel – egy tollvonással adják idegen kézre földjeinket.  Mindezt úgy, hogy a közvélemény felé tett nyilatkozatokban harciasan védik a magyar földet és azt állítják, hogy az nem kerülhet külföldi kézbe. Persze úgy nem, hogy átalakítják a szavak jelentését, és a törvény szövegében már csak az EU-n kívülieket nevezik külföldinek… De szabad-e így becsapni egy országot?

2. Az 5. § fogalom meghatározásai közül hiányzik a „földhasznosítási kötelezettség” definíciója, melyre később több ponton is utal a tervezet.

3. 5. § 19. pontja „mezőgazdasági termelőszervezet” – „tagállami székhelyű jogi személy” – vagyis Európa 30 országából bármely cég  bejelentkezhet a magyar földekért.

4. 5. § 19. b.) újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet is…

5. 5. § 22. „pályakezdő gazdálkodó” – ez a pont azt jelenti, hogy Európa 508 millió állampolgára közül bárki bejelentkezhet a földért, ha a bejelentkezéskor itt lakik…

6. 13. § (1) „5 évig… más célra nem hasznosítja” – Mi az a más cél? Miért csak 5 év?

7. 13. § (2) ab) „Nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél…a föld használatát  a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozója tulajdonában álló mezgazdasági termelőszervezet javára engedi át.” – Ez az egyik kiskapu, amit a korábbi tervezetben oly sokat kritizáltunk, és ez az, ami a gazdasági társaságok korlátlan terjeszkedésének ad teret.

8. 13. § (2) c. vetőmagtermeléshez szükséges terület átengedése… ez is kiskapu, mert nem szükséges a vetőmagtermeléshez más területét használni.

9. 15. § a.) A „pályakezdő gazdálkodó”-ra  vonatkozó rendelkezés lehetővé teszi, hogy Európa 508 millió állampolgára közül bárki bejelentkezhessen a földre, ha megígéri, hogy majd ott fog lakni…

10. A 16. § (2) pontja ellentmond az (1) pontnak – az egyik 300 hektárban, a másik 1200 hektárban határozza meg a magánszemély által megszerezhető földet.

11. 16. § (3) pont - Messzemenően nem értünk egyet azzal, hogy az állattartó telepek, és a vetőmagtermesztők birtokmaximuma 1800 hektár legyen! Ez nem mást jelent, mint hogy ezek a gazdaságok az adott körzetben kiszorítanak mindenki mást a jövedelemszerzés lehetőségéből. Vetőmagot termeszteni 300 hektáros gazdaságban is lehet – és akkor másoknak is „jut kenyér” – mert a föld korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás. Ha elfogadjuk, hogy egyetlen család, egyetlen vállalkozás elviszi a településhez tartozó földek jövedelmének döntő hányadát, akkor ellehetetlenítettük a település többi gazdálkodni, és abból megélni kívánó családját.

12. 16. § (4) Nehezen értelmezhető rendelkezés. Minek a hússzorosa?

13. 16.§ (6) „…figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát” – Egy másik sokat emlegetett kiskapu. Miért is kéne figyelmen kívül hagyni? Miért is nem vonatkoznak egységes szabályok mindenkire?

14. 16. §. (7) Teljességgel elfogadhatatlan, hogy az egyház, hitelintézet, önkormányzat korlátlan méretű földdel rendelkezhet. Semmi nem indokolja. Miért is szoríthatnák ki ezek a szervezetek a földhasználat jogából a helyi gazdálkodó családokat?

15. Az egyházak esetében csak a szociális és az intézmények önellátását célzó nonprofit földhasználat elfogadható – és csak ott, ahol az illető egyház a helyi közösség része, illetve azt szolgálja. Egyébként pedig ne szorítsa ki az egyház a megélhetésből a helyi családokat. Az egyházi nagybirtokok semmiben sem jobbak az egyéb nagybirtoknál, mely cselédsorba taszítja, kisemmizi az embereket. Andrásfalvy Bertalan arra tanít, hogy „a rossz hagyományt nem szabad feltámasztani.” A krisztusi tanítással pedig ellentétes a vagyonszerzés.

16. A 18. § bc) pontját a d) pont utánra kell sorolni, hogy helyben lakóhoz kerülhessen a föld.

17. A 18. § (2) a) és b) pontja a visszaélések melegágya. Elfogadhatatlan kiskapuk! Az állattartó telepeknek nyújtott kiváltságok olyan szemléletet mutatnak, mely szerint a növénytermesztéshez nem kell föld… A kenyérgabona, a napraforgó, a vetőmagok, stb. megtermelése leértékelődik a kormány szemléletében – ami szakmai szempontból elfogadhatatlan. Semmi nem indokolja az állattartóknak adott előnyöket – főként annak ismeretében, hogy a nagy szakosított állattartó telepek  hazai és külföldi tőkés érdekeltségek kezében vannak – itt tehát ezek szorítják ki a helyi közösséget a megélhetésből. Visszaélésekre is lehetőséget ad ez a kedvezmény. Jó példa erre Raskó György esete, aki megvásárolt egy valamikori TSZ-t 800-as tehenészettel és 3000 hektárral, majd a tehenészetet eladta - egy bányának… - így a bánya – vagyis a szegény földnélküli tehenészet földért jelentkezett az állami föld pályázaton, és nyert is

Éppen a bábonymegyeriek elől nyerte el a földet, akik csak annyi földet szerettek volna, hogy eltarthassák belőle a családjukat. Most ellenük folytat a kormány hadjáratot – a „bánya” pedig visz mindent.

18. A 21. § (2) pont lehetővé teszi, hogy kifüggesztés,  és hatósági engedélyeztetés nélkül, a nyilvánosság megkerülésével vásárolhassa meg a földet az állattartó telepet üzemeltető, vagy az eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítója  - ez is kiskapu!

19. A 27. §(3) pont b.) bekezdés – miszerint a mezőgazdasági igazgatási szervnek meg kell tagadnia az adás-vételi szerződés jóváhagyását, „ha az adás-vétel ésszerűtlen birtokszerkezetet eredményezne” – visszaélésekre lehetőséget adó rendelkezés – mert nem definiálja, hogy mit nevez ésszerűtlen birtokszerkezetnek.

20. A 39. § (2) pont ab) és c) pontja ismételten olyan kiskapu, mely korlátlan birtokméretet biztosít a gazdasági társaságoknak.

21. 43. §  (3) a) mindenkit megelőz a földbérlet esetén az, aki „legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, … és takarmány-előállítás biztosítása a cél” – ismét indokolatlanul szorít ki a megélhetés forrásából másokat. ismét egy kiskapu.

22. 45. (1) c.) „… előhaszonbérleti jog nem áll fenn… a mezőgazdasági termelőszervezet és a tagja, részvényese, illetve annak közeli hozzátartozója közötti haszonbérlet esetén” – Ez is korlátlan földszerzési lehetőséget biztosít.

23. 56. § (1) e) „Nem kell   a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása … a mezőgazdasági termelő szervezet, mint földhasználó, és az annak tevékenységében személyesen közreműködő természetes személy tag vagy részvényes, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez” Ez a rendelkezés egyenesen botrány… a többi hasonlóval együtt ékes bizonyítéka annak, hogy a földtörvény tervezete a nagyüzemi agrár lobbi megrendelésére készült.

24. A 65. § (1) pontja rendelkezik a helyi földbizottságról, miszerint „A települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek, más természetes és jogi személyek településenként helyi gazdálkodói közösséget alkotnak.” – Ez első hallásra megegyezni látszik a civilek javaslatával, azonban attól mégis jelentősen eltér. A civil javaslat szerint a helyi gazdaközösség azokból áll, akik a településen élnek, és legalább 1 hektár földet művelnek, valamint gazdaságuk területének legalább 30 %-a az adott településhez tartozik. A javaslat lényege, hogy azok döntsenek, akik a település közösségének érdekeit legjobban tudják képviselni. A földdel kapcsolatos ügyekben a helyben élő gazdáknak van kellő rálátása és tapasztalata ahhoz, hogy a közösség szempontjából helyes döntést hozzanak. Javasoljuk még a település közösségének képviseletében bevonni a bizottságba a polgármestert is.

25. Ami hiányzik: a haszonbérleti szerződésekhez nem kell a helyi földbizottság hozzájárulása. Ez megmagyarázhatatlan, mert a haszonbérlet éppúgy érinti a helyi közösség, helyi gazdálkodó családok érdekeit, mint a vásárlás.

26. A helyi földbizottság jóváhagyását minden – a településhez tartozó földre vonatkozó ügyletben feltételül kell szabni.

27. Végül, de nem utolsó sorban – sajnálatos, hogy a tervezetben egyetlen szó sem esik a környezetre, a természetre és az emberi egészségre való hatásában kiemelkedő teljesítményt nyújtó ökológiai gazdálkodásról, tájgazdákodásról - semmilyen rendelkezés nem szolgálja  térnyerésüket. Ez is annak a jele, hogy a közérdek háttérbe szorult.

 Kérjük miniszter urat és minden döntéshozót, hogy népünk jövője szempontjából gondolják újra a földtörvény és a kapcsolódó törvények ügyét.

Magyarország, 2013. május 21.

Tisztelettel

az Élőlánc Magyarországért elnöksége

 

Képtár térkép

Joomla! Template by Red Evolution - Joomla Web Design