Letöltések

AZ ÖKOPÁRT

alapítva: 2005-ben
„Te magad légy a változás,
amelyet látni szeretnél!”

Hitvallásunk, az Élőlánc Credo


Földbirtok-politika:
Kié legyen a föld?

-----------------
Miért akarjuk megmenteni Kishantost?

>>> természeti értékeinkért Állásfoglalások Civil nyilatkozat a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezéséről
Civil nyilatkozat a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezéséről
2009. november 22. vasárnap, 21:32
Share/Save/Bookmark

Az EU vízgazdálkodási normája, a Víz keretirányelv új szemlélet bevezetésére kötelezi a tevékenység szereplőit; elsődlegesen a biológiai állapot vizsgálata alapján kell minősíteni a vizeket, és e minősítés ismeretében kell meghatározni a szükséges beavatkozásokat.

 

 

A Víz keretirányelv több éve tartó bevezetésének utolsó szakasza, a most folyó vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés (VGT) nagy lehetőség a magyarországi vizek és a vizes élőhelyek védelme szempontjából. A civil zöldek a tervezési folyamat társadalmi egyeztetésének aktív résztvevői. Célunk a tervezésben mutatkozó zavarok kiküszöbölése, hogy a készülő tervek megalapozott, használható koncepciókkal járuljanak hozzá az elkövetkezendő években a vizek és élő környezetük értékeit védő munkákhoz.

A tervezési folyamat fontosabb adatai: A tervezést a 221/2004. (VII. 21.) kormányrendelet szabályozza. A rendelet szerint 42 db alegység + 4 db részvízgyűjtő + 1 db országos terv készül, a tervek készítésének határideje 2009. december 22.  A tervek az elkövetkező hat évre határozzák meg a vizek jó állapotba hozásának feladatait. Az országos tervet a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) állítja össze, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter rendeletben hirdeti ki, és kihirdetése után három hónappal tájékoztatja a tervről az EU Bizottságát, valamint az Európai Uniónak a tervvel érintett többi tagállamát. A VGT munkáira a fedezetet a "KEOP2.5.0/A  -- Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése" projekt biztosítja. A VKKI vezette konzorcium 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást használhat fel a tervezés munkáira. (A támogatási döntés dátuma: 2008. július 29.)  A Víz keretirányelv magyarországi bevezetésével, valamint a jelen tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat a www.vizeink.hu honlapon teszi közzé a VKKI.

A kormányrendelet azt is előírja, hogy a terv tartalmát a társadalom minél szélesebb köre megismerhesse és véleményezze. A társadalmi részvétel céljából szervezett fórumok 2009 júliusában kezdődtek, és véget is értek anélkül, hogy a tervek első tervezeteit tanulmányozni lehetett volna. A fórumokon nem a megbeszélés valódi tárgyát képező tervek, hanem pusztán csak népszerűsítő összefoglalók (ún. konzultációs anyagok) alapján lehetett észrevételeket és javaslatokat tenni.  Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a civil zöldek kérésére két hónappal - 2010. február 22-ig - meghosszabbította a tervezés folyamatát, hogy a csak szeptember elején közzétett terveket is lehessen véleményezni.

Az egyeztetési folyamat még hátralévő időszakában a civil zöldek az alábbi főbb kiegészítéseket és módosításokat várják a tervezőktől.

1. A Víz keretirányelv szerinti monitoring adatbázisát hozzák nyilvánosságra, még a vízgyűjtő-gazdálkodási terv véglegesítése előtt.

2. Csak azokat a víztesteket minősítsék, amelyekre vonatkozóan elegendő monitoring adat van.

3. Műszaki terv - a jelen ciklusban - csak minősített víztestekre készüljön.

4. Helyezzenek a tervek hangsúlyt a természetbarát tájgazdálkodás feltételeinek kialakítására, a vízgyűjtők és árterek természetes növényzetének helyreállítására, a természetes árterek újbóli bekapcsolására. Ezzel csökkenthető az alsóbb szakaszok árvízi veszélyeztetettsége, a vízjárásbeli szélsőségek, a levezetési kényszerek, melyeket a tervezés során újra kell számolni; így az árvizek és az aszályok kártételei ellen egyszerre tud az országunk védekezni, a talaj és a légkör további kiszáradását megelőzni.  A tervek alternatívaként készüljenek. Szerepeljen önálló terv-változatként az élővizek, medrük és árterük természetes folyamatainak szabad érvényre jutása, az önszabályozó mechanizmusok újbóli beindulásának lehetősége.

5. Az árterek természetes vízszállításának helyreállítása - amely nélkül nem lehetséges a vizek környezetében a tájgazdálkodás fejlesztése sem -, ne az íróasztalfiók számára készült terv maradjon. Az új szemlélet hasznosságát bemutatni hivatott Bodrogköz (a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program tájgazdálkodási mintaterülete) térségében azonnal hozzá kell kezdeni a környezetbarát vízkormányzás megvalósításához, mert ennek műszaki feltételei már adottak.

6. Kapjon nagyobb hangsúlyt a tervekben új, nagy területen egybefüggő erdők telepítése őshonos fajokkal, és a meglévők óvása. A dombvidékeken erdők nélkül nem várható az erózió és az árvízveszély csökkenése. A vízfolyásokat kísérő ligeterdők kulcsfontosságúak a folyópartok védelme és a vizes élőhelyek megóvása szempontjából.

7. Magyarország alvízi ország. A vizek védelméhez nemcsak műszaki intézkedésekre, hanem a szomszédos országokkal jó együttműködésre és aktív diplomáciai tevékenységre van szükség. Hiányoljuk, hogy külföldi eredetű szennyeződéstől fenyegetett víztestek esetén a tervekben nem szerepelnek a nemzetközi együttműködéstől várható eredmények. Az EU integrációtól éppen az együttműködés kiteljesedése, határon átterjedő szennyezés esetén a tárgyalások útján történő megoldás előtérbe kerülése lenne várható, költséges hazai műszaki beavatkozások helyett.

8. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben a vízgazdálkodás mellett más szakterületek széles körének lenne tennivalója. E szakterületeket egyenrangú partnerként szükséges bevonni a mérésekbe, adatbázis-építésbe és az állapotértékelésbe. A nemzeti parkok és környezetvédelmi felügyelőségek munkatársainak tudása és tapasztalatai nélkül elképzelhetetlen a természet- és környezetvédelmi, vízmegőrzési és klímajavítási szempontok figyelembevétele a tervekben. A készülő anyagok szerzőit, szerkesztőit, a felhasznált szakirodalom jegyzékét tüntessék fel, részben azért is, mert a tervek jelenlegi anonimitása a felelősség elhárítását sugallja.

9. A készülő tervek végrehajtásához hozzanak létre szakértőkből és civilekből álló, független felügyelő bizottságot, amelynek fő feladata annak biztosítása, hogy a különböző uniós pályázatokon (pl. operatív programok) csak a Víz keretirányelvvel összhangban lévő projektek kapjanak támogatást.

 

2009. november 18.

Alpár Rózsa, (Pécsért Egyesület)

Balogh Judit Anikó (Fauna Alapítvány)

Bárdos Deák Péter (Duna Charta)

Cselószki Tamás (E-misszió Egyesület)

F. Nagy Zsuzsanna, (Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata)

Hajósy Adrienne (Zöld Nők)

Horváth Ferenc (Ökológiai Stúdió Alapítvány)

Juhászné Halász Judit (Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület)

Karakai Tamás (Védegylet)

Lajtmann József (Reflex Környezetvédő Egyesület)

Lányi András (Élőlánc Magyarországért)

Magyar Gábor (WWF Magyarország)

Malatinszky Ákos (GATE Zöld Klub Egyesület)

Nagy Péter (Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány)

Pánovics Attila (Pécsi Zöld Kör)

Szauer Rózsa (Nők a Balatonért Egyesület)

Szentistványi István (Védegylet szegedi csoport)

Trombitás Gábor (Környezeti Tanácsadók Egyesülete)

Soós Zoltán (Pro Natura St.Gotthard Civil Összefogás Egyesület)

Veres Nándor (Szövetség az Élő Tiszáért)

 

 

Képtár térkép

Joomla! Template by Red Evolution - Joomla Web Design