Letöltések

AZ ÖKOPÁRT

alapítva: 2005-ben
„Te magad légy a változás,
amelyet látni szeretnél!”

Hitvallásunk, az Élőlánc Credo


Földbirtok-politika:
Kié legyen a föld?

-----------------
Miért akarjuk megmenteni Kishantost?

>>> Publikációk Ökopolitika Ifj. Zlinszky János a globális katasztrófa túlélési lehetőségeiről
Ifj. Zlinszky János a globális katasztrófa túlélési lehetőségeiről
2010. január 28. csütörtök, 22:38
Share/Save/Bookmark

A Tetőtéri esték vendégeként Tihanyban ifj. Zlinszky János, a környezetvédelmi ombudsmani hivatal tudományos és stratégiai főosztályvezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára tartott előadást Felelősségünk a teremtett világért címmel a bencés apátságban.

 

Vetített képes előadása kezdetén az ökológus Babits bibliai témájú művéből, a Jónás könyvéből idézett. A környezetvédelem hasonló helyzetben találja magát ma, mint Jónás, akinek megtérésre kellett buzdítania a bűnös várost, Ninivét, mely ha nem hajlik a jóra, pusztulás vár rá. Oly sok előzmény, világkonferenciák és tudományos kutatási eredmények után még mindig csak „a napokat számlálja vala rendre”. Vajon mi kéne még ahhoz, hogy a globális katasztrófa megelőzhetőségéről szóló üzenet végre elérje az emberek tudatát, és utat találjon a világ lelkiismeretéhez? – tette fel a kérdést az előadó.

Nem csak környezettudósok, éghajlatkutatók, ökológusok foglalkoznak ma már a szén-dioxid-kibocsátás növekedésével, a globális felmelegedéssel és következményeivel – folytatta Zlinszky János, majd XVI. Benedek pápa újévi üzenetét idézte: elkerülhetetlen, hogy az emberiség megújítsa és megerősítse a társadalom és a környezet közötti összhangot.

Hangsúlyozta: ma a tájékozatlanság az egyik legnagyobb veszélyforrás, sokan nem is értik, mi fenyegeti a világ természettudományos egyensúlyát, és ebből következően a társadalmi egyensúlyát. Sokan egyenesen semmibe veszik a tudományos előrejelzéseket, illetve tagadják azok realitását.

Az előadó az okok sorából kiemelte az oktatás hiányosságait. Már kisgyermekkortól kezdve a természet megismerésére, szeretetére és Föld védelmére kellene nevelni az embert – minden tantárgyat át kellene járnia ennek a szemléletnek. Ma a felnőttek nagy része nem tudja, miért kellene szeretnie a természetet, miért volna érdeke megőrizni azt a jövőnek. A közgazdasági diplomát ma még az előző paradigma alapján adják ki, amely a földet globális gazdasági rendszerként értelmezi, s ez alapján készíti fel a diplomásokat feladataikra. Holott a Föld természeti életterének a bioszféra, az emberi társadalom, a gazdaság csak alrendszerei – hierarchikus jelleggel. Az egyik szint függ a másiktól. Zárt rendszer, amelynek végső méretei nem változtathatók. Belső arányai, folyamatai, alrendszereinek mérete és egyensúlyi állapota azonban igen.

Zlinszky János ábrákon szemléltette, hogy földünkön hogyan csökkent 1900 és 2004 között a nem megújuló erőforrások készlete, s hogyan emelkedett az ipari termelés anyagforgalma, hogyan nőtt a népesség, a megtermelt élelmiszerek mennyisége, s hogyan nőtt a környezetszennyező anyagok jelenléte a természetben.

Döbbenetes – mondta – ,hogy az emberiség 1972 óta azon tipródik, hogy legkésőbb meddig élhet azzal a károsító életfenntartó növekedési technológiával, amellyel most is él. Azon huzakodnak a tőke világának potentátjai, hogy hány évig elegendő a jelenlegi erőforráskészlet, meddig folytatható változatlanul a mai gazdasági szisztéma. A Római Klub szerint előreláthatólag 2030 körül fog megállni az élelmiszertermelés növekedése. A környezetszennyezés miatt ugyanis a talaj minősége ekkorra oly mértékig elromlik, hogy radikálisan csökkenni fog a termőterület. A természet azonban nem lineárisan működik, tette hozzá az előadó. Sokféle együttható következtében felgyorsulhat; vagy akár lassulhat is e folyamat. Az egy főre jutó átlagos fogyasztás állandó növelése a Föld egyes régióiban vagy a társadalom egyes rétegeiben előbb-utóbb mindenképpen szűkíti mások lehetőségeit, nehezíti a forrásokhoz való hozzáférést, hosszabb távon pedig az egész emberi közösség túlélését (azaz a faj életét) veszélyezteti.

Befejezésül a globális katasztrófa túlélési lehetőségeit elemezve rámutatott: akkor kerülhető el a globális katasztrófa, ha a politika és a gazdaság meghajtó erői, értékei megváltoznak; ha más elvek és más sorrend alapján és igazságosabban osztjuk el évente azt az anyagmennyiséget, amit kivonunk a természetes rendszerekből; ha az ipari termelés anyagforgalma egy adott szinten megáll, stabilizálódik; a környezetszennyezést sikerül visszaszorítani, s ha politikai elsőbbséget adunk az energia-, nyersanyag-takarékosságnak.

 

Toldi Éva/Magyar Kurír

© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.
http://www.magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=30987&rovat=1

 

 

Képtár térkép

Joomla! Template by Red Evolution - Joomla Web Design