Letöltések

AZ ÖKOPÁRT

alapítva: 2005-ben
„Te magad légy a változás,
amelyet látni szeretnél!”

Hitvallásunk, az Élőlánc Credo


Földbirtok-politika:
Kié legyen a föld?

-----------------
Miért akarjuk megmenteni Kishantost?

>>> a közösségi közlekedésért Állásfoglalások Senki sem akar repülőteret Tökölön, de valaki mégis csinálja?
Senki sem akar repülőteret Tökölön, de valaki mégis csinálja?
2008. január 16. szerda, 09:18
Share/Save/Bookmark
Félpályás útlezárás a reptér ellen

A kerítése mentén lakóépületekkel, intézményekkel körbeépült tököli reptéren a jelenleg zajló és a jövőben fenyegető nagygépes repülés ellen a környéken élők, önkormányzatok, civil szervezetek közösen tiltakoztak félpályás útlezárással. A helyiek véget akarnak vetni a repülésnek.

Tököli katonai repülőtér eleve repülésre alkalmatlan, lakott helyen létesült, a német, majd a szovjet háborús igények szolgálatában. Kerítése mentén három település lakóházaival határos. Csak lakott terület felett közelíthető meg, hagyható el. Nagyobb repülőgépek Szigethalom intézményei, lakóházai felett néhány tíz, vagy száz méter magasan tudják megközelíteni, elhagyni a repteret. Védőtávolságok hiányában a repülőgépek környezetterhelése csillapítás nélkül éri a lakókörnyezetet, akár veszélyes mértékű terhelések is kialakulhatnak. A szovjet csapatok távozásával 1990-ben megszűnt a repülés. A környék érintett, mintegy százezres lakossága fellélegzett, a térség települései viharos növekedésnek indultak. A magyar kormány határozata értelmében a volt szovjet tiszti lakótelep polgári hasznosításra került, mára közel 1000 lakásos lakótelep, számos közintézménnyel. A lakótelep iskolája a repülőtér kerítésével határos.

A lakókörnyezet közelsége a jelenlegi kisgépes repüléssel szemben is jelentős lakossági ellenállást váltott ki. A műrepülési tevékenység a fennálló feszültséget csak fokozta. A civilek tavaly ősszel petíciót nyújtottak át a környezetvédelmi miniszternek. Az újabb heves tiltakozást, amelybe az önkormányzatok már kezdeményezőleg is bekapcsolódtak, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóságának határozata váltotta ki. Ennek értelmében az üzemeltetők a jelenlegi évi 11 000-res tököli repülési műveletszám többszörösére kaptak engedélyt. Ez napi 150 le- vagy felszállást és akár 150 tonnás repülőgépek fogadását, indítását jelentheti. A felháborítóan magas műveletszámok mellett zajgátló védőövezet is kijelölésre került. A tartós környezeti károsodás tulajdoni lapokra való rávezetése elképzelhetetlen mértékű tiltakozással járhat. A folyamatban lévő nyilvános repülőtérré minősítő eljárás, nyilvánosságra hozott, kiszivárgott tervek alapján nem zárható ki egy kis-Ferihegy méretű repülőtérré fejlesztés lehetősége.

Szigethalom, Halásztelek, Szigetszentmiklós, Tököl önkormányzata a határozatot azonnal megfellebbezte, civil szervezetek közreműködésével tiltakozó demonstrációt kezdeményeztek. A január 15-ei tüntetésen részt vett a Szigethalom Csendjéért Kezdeményezés, a szigethalmi Zöld Háló Egyesület, az Élőlánc Magyarországért, az Érdi Környezetvédő Egyesület, az Érd Óváros Szent Mihály Alapítvány, a Civil ÉRDek Lokálpatrióta Egyesület, a százhalombattai Faluvédő Egylet, a Százhalombattai Környezetvédelmi Egyesület, valamint meghívást kapott az összes érintett település polgármestere, lakossága és a körzetben élő összes országgyűlési képviselő.

A tiltakozók nagyszabású aláírásgyűjtés indítanak, amely a repülés megszüntetését eredményező lépések megtételét kéri a kormánytól. Az ingatlan tulajdonosát pedig arra kérik, hogy a repülés fenntartásáról és fejlesztéséről mondjon le.

Schreiber László, Százhalombattai Környezetvédelmi Egyesület: – Ahhoz a ponthoz érkeztünk, amikorra mindenkinek elege lett a rébuszokból és világosan akar látni. Hogyan lehetséges az, hogy miközben állítólag senki sem akarja különösebben ezt a repülőteret, aközben mégis minden jel arra mutat, hogy valakik mégis megcsinálják?

Kajner Péter, Élőlánc Magyarországért, elnökségi tag: – A tököli reptér ma egy joghézagon üzemel. A terület ugyanis ma nem repülőtérnek, csak “nem nyilvános fel- és leszállóhelynek” minősül. Emiatt nem kötelező rá nézve a repülőterekhez előírt zajvédelmi védőövezet betartása. Ezt a helyzetet meg kell szüntetni.

Fáki László, Szigethalom polgármestere: – A Környezetvédelmi és a Gazdasági Minisztérium közti tárcaközi egyeztetés és új rendeletalkotás során javasoljuk, hogy fogadják el a KvVM szabályozási javaslatait a nem nyilvános fel- és leszállóhelyeken folyó repülési tevékenységek korlátozására.

E javaslatra a KvVM a tiltakozó szervezetek által fogalmazott petícióra adott válaszlevelében is utal: "a jövőben tilos lenne légi személyszállítás, vagy légi fuvarozás, légiközlekedési személyzet gyakorlati kiképzése, motoros repülőgéppel végzett sporttevékenység végzése céljára használni." Ezt mihamarabb érvényesíteni kellene a gyakorlatban is.

 

További információ:

Fáki László, Szigethalom polgármestere, polgarmester 'kukac' szigethalom.hu

Kajner Péter, Élőlánc Magyarországért, kajner.peter 'kukac' elolanc.hu

Schreiber László, Százhalombattai Környezetvédelmi Egyesület, schreiber_laszlo 'kukac' yahoo.com

Varga Illés Levente, Civil ÉRDek Egyesület, vargailles 'kukac' archi.hu


06-1-215-7121

www.elolanc.hu

www.meggyesek.hu

www.szigethalom.hu

 


 

Háttéranyag

 

A kormányzatnak az áldatlan állapotok rendezésére haladéktalanul lépnie kell. Tökölön a repülés érdemi védőtávolságok hiánya miatt a térségben élőket károsító zaj- és rezgésterhelés, légörvények, légszennyezés, baleseti kockázatok miatt nem folytatható. A tulajdonosok jelenlegi és egy esetleges fejlesztés következtében várható hasznait nagyságrendekkel haladhatják meg a környéken élők által elszenvedett egészségügyi károk és az ingatlanár csökkenés. A kormánynak ki kell mondania, hogy ez a volt szovjet katonai bázis a XXI. században, az Európai Unió tagállamában repülőtérként repülésre alkalmatlan. Nem járulhat hozzá az ingatlan repülőtérré való nyilvánításához.

Az 1990-es rendszerváltás után a nagypolitika azt hirdette, hogy ezen a repülésre alkalmatlan helyen nem lesz többé semmiféle repülés. Majd a 14 évig tartó csend, nyugalom és építkezés után jött a privatizáció, és vele, derült égből villámcsapásként a lopakodó repülés, egyelőre sportgépek képében, hogy a térségben élők “szokják” a zajt.

A tököli repülőtér – ellentétben a ferihegyivel – kerítése mentén körkörösen és közvetlenül határos lakókörnyezetével. Érdemi védőtávolságok hiányában, alacsony, néhány tíz, vagy száz méteres repülési magasságok, kedvezőtlen geológiai adottságok együttes hatásaként a repülőtér működéséből következő környezeti terhelések, a zaj, a rezgés, a légszennyezés, egészséget veszélyeztető mértéket is elérhetnek. A légörvények veszélyeztethetik a lakóépületek állagát. Az esetleges repülési balesetek bekövetkezése nagy számú áldozattal járhat.

A repülőtér működőképessége a közelség miatt csak a környező települések mindegyikét érintő zajgátló védőövezeti kijelöléssel biztosítható. Ez – a megtévesztő szóhasználat ellenére – semmi zajvédelmet nem nyújt, pusztán egy jogfosztó intézkedés. Megemelt zajterhelési határértékekkel a repülőtér üzemeltetését teszi lehetővé, járulékos intézkedésekkel megfosztja a lakosságot az érdemi tiltakozás lehetőségétől. Az egészséget, a lakhatási feltételeket veszélyeztető környezeti hatások, az ingatlanok tulajdoni lapjára rávezetett terhelés miatt az ingatlanok elértéktelenednek, a jelzáloghitellel rendelkezők ellehetetlenülnek.

Az önkormányzatok, a civil szervezetek és a helyi lakosság szerint a repülési tevékenység tovább nem elviselhető. Azt szeretnék elérni, hogy a tulajdonosok mondjanak le a területen a repülési tevékenységről, illetve annak további fejlesztéséről. Bíznak abban: az ingatlan hasznosításakor figyelembe veszik, hogy a repülés ellehetetleníti a térség mintegy százötvenezer lakosát, és a lakosság védelme érdekében lemondanak mind a mostani hobby- illetve sportgépes repülésről, mind a nagygépes repülőtérré való fejlesztéséről. A helyiek elfogadhatónak tartják a területen a fennálló közlekedési feltételek fejlesztésével, átfogó rendezésével egy logisztikai bázis kiépítését, mely közúton, vasúton, esetleg vízi úton is megközelíthető.

A tiltakozók javasolják, hogy a kormány szüntesse meg a 2346/2004. (XII. 26.) számú privatizációs kormányhatározatnak a repülési funkció megtartását előíró részét. Módosítsa a reptér privatizációs szerződésében a repülőtér létesítésére, használatára vonatkozó kötelezéseket. Egy ilyen megegyezéssel az állam azt demonstrálhatná, hogy hallgat polgáraira, törődik velük, képes kijavítani korábbi, nem végiggondolt döntéseit. A tulajdonos eközben azt bizonyíthatja, hogy tiszteletreméltó karitatív, mecénási és környezetvédelmi tevékenysége nem párosul azzal, hogy közben semmibe veszi százezrek életét.

 

Az aláírásgyűjtést a következő szöveggel kezdeményezik:

“Tekintettel a tököli, volt katonai repülőtérnek a körbeépítettségéből és a földrajzi adottságaiból fakadó rendkívüli repülésbiztonsági kockázataira és lakókörnyezeti terheléseire, alulírottak arra kérik a Magyar Köztársaság kormányát, hogy

     

  • ne járuljon hozzá az ingatlan repülőtérré való nyilvánításához;
  • szüntesse meg a 2346/2004. (XII. 26.) számú kormányhatározatnak a repülési funkció megtartását előíró részét;
  • tegye magáévá a Környezetvédelmi Minisztérium KJKF-2313/5/2007 számú levelében foglalt szabályozási javaslatokat a nem nyilvános fel- és leszállóhelyeken folyó repülési tevékenységek korlátozására.”
 

Képtár térkép

Joomla! Template by Red Evolution - Joomla Web Design