Letöltések

AZ ÖKOPÁRT

alapítva: 2005-ben
„Te magad légy a változás,
amelyet látni szeretnél!”

Hitvallásunk, az Élőlánc Credo


Földbirtok-politika:
Kié legyen a föld?

-----------------
Miért akarjuk megmenteni Kishantost?

>>> a közösségi közlekedésért Sajtóközlemény Polgármesterek és társadalmi szervezetek a módosított légiközlekedési törvény alkotmányos felülvizsgálatáért
Polgármesterek és társadalmi szervezetek a módosított légiközlekedési törvény alkotmányos felülvizsgálatáért
2009. december 24. csütörtök, 10:12
Share/Save/Bookmark

Balatonfüred, Érd, Százhalombatta és Szigethalom polgármesterei és számos társadalmi szervezet a köztársasági elnökhöz és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához címzett levelükben tiltakoznak a légiközlekedési törvény Országgyűlés által nemrégiben elfogadott módosítása ellen. A módosítás következtében az önkormányzatok és a helyi lakosság kiszolgáltatottsága nő.

 

 

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
 

 

Az Országgyűlés 2010. november 30.-án elfogadta az 1995. évi XCVII. számú Légiközlekedési törvény módosítását. […]
 

 

Arra kérjük az Elnök urat, hogy ezt a törvénymódosítást átvizsgálás után és az alábbiakban kifejtett indokaink figyelembevételével, amennyiben egyetért azokkal, küldje vissza az Országgyűlésnek megfontolásra, és/vagy kérjen alkotmányossági felülvizsgálatot az Alkotmánybíróságtól.
 
A törvénymódosítás általános és részletes vitájában a felszólalók elmondták, hogy a módosításnak vannak pozitívumai, de maradtak hiányosságai is. Ezekkel az értékelésekkel mi is egyetértünk, és ezért itt most nem térünk ki rá bővebben. Annyit azonban hozzáteszünk, hogy a repüléssel kapcsolatos törvénykezésben olyan egyéb hiányosságok, kiskapuk vannak (pl. a jól definiált védőtávolságok hiánya, a zajhatások értékelésének problémái, stb.), hogy még a mainál, vagy az elfogadottnál is jobb környezetvédelmi előírások sem biztos, hogy elégségesek a polgárok nyugalmának, környezetének és biztonságának valódi megvédéséhez.
 
Ezért engedje meg nekünk, akik magunk is súlyosan érintve vagyunk a tököli, volt szovjet katonai repülőtéren működő nem nyilvános le- és felszállóhely repülési zajterhelései és a további fejlesztések veszélyei, illetve a szentkirályszabadjai reptérfejlesztések miatt, hogy kiemeljünk a törvénymódosításból két olyan, bennünket rendkívül aggasztó, negatív változtatást, illetve egy, a régi törvényben is meglévő és nem orvosolt hibát, amelyek, úgy tűnik, elkerülték a parlamenti bizottságok és a plénum vitáiban résztvevők figyelmét. (Akikhez a szavazást megelőzően hiába fordultunk kérésünkkel levelünkben.)
 
Ez a két, számunkra elfogadhatatlan változtatás és a meglévő hiányosság a következő:
 
1.      A repülőtér létesítése, illetve nemzetközi repülőtérré való átminősítése kormányhatáskör helyett miniszteri hatáskörbe kerül
 
2.      A repülőtér létesítéséhez az érintett önkormányzatok egyetértési jogát a módosítás elveszi, a törvény szerint csupán véleményezési joguk marad
 
3.      Mind az eredeti, mind a módosított törvényben „illetékes önkormányzat” szerepel, amelynek az egyetértését, illetve – újabban - a véleményét ki kell kérni, „hatásterület által érintett önkormányzatok” helyett
 
 
 
1.
 
Véleményünk szerint minden repülés és repülőtér olyan sokrétűen, erőteljesen és nagy kiterjedésben érinti a környezetében élő embereket (min. 100 000 – 200 000 fő), hogy annak létesítését, további sorsát szakmaiságra, vagy EU-ra való hivatkozással sem lehet egy egyoldalú szemléletet, értéket, érdekeltséget megtestesítő minisztériumra bízni.
(És akkor még a repülésnek és fokozásának globális környezeti, európai környezetvédelmi célokra való kihatásairól nem is beszéltünk.)
 
Teljesen egyértelmű, hogy egy kormányban, ahol több „szem” van, (pl. környezetvédelmi, egészségügyi, kulturális, oktatási, területfejlesztési, szociális miniszter), az többet is lát, tehát több szempontra, értékre, érdekre figyelve helyesebben, árnyaltabban dönthet, mint egy közlekedési, vagy gazdasági miniszter.
 
Ráadásul a mindenkori kormányok felelősek a választott képviselőkből álló országgyűlésnek, azaz választóiktól, politikai választásoktól függenek, tehát inkább meghallják az érintett lakosság hangját pl. egy repülőtér létesítésével szemben, és ezért egy szakminiszternél jobban kénytelenek figyelembe is venni az emberek tömegeinek az érdekeit. Ugyanígy a kormányoknak kell figyelemmel lenniük országunk európai és nemzetközi kötelezettségeire.
 
Tudjuk, hogy Elnök úr számára mindezt nem szükséges magyaráznunk, ezért inkább csak rögzítjük, hogy ezek a kérdések teljesen aktuálisak már  a mai magyar emberek számára is, és ezt egy, a társadalmi jólét méréséről szóló, most lezajlott konferencia demonstrálta, amelyen elsősorban a Sárközy elnök által létrehozott Stiglitz Bizottság jelentését tárgyalták, amely szerint a GDP jelenlegi középpontba állítása félrevezetheti a döntéshozókat, mivel ők a GDP maximalizálására törekszenek, ugyanakkor az állampolgárok nagyobb figyelmet fordítanának a biztonságra, a levegő-, a víz- és a zajszennyezés csökkentésére, illetve más intézkedésekre, amelyek mind-mind fékezik a GDP növekedését.
(2008-ban, a tököli leszállóhelyen folyó repülés megszüntetése érdekében, a térség 5000 lakosának aláírásával ezért fordultunk petícióval a kormányhoz és nem a közlekedési miniszterhez, illetve a szentkirályszabadjai reptér által érintettek az Elnök úrhoz.)
 
Egy repülőtér létesítésének komplexitását, az arról szóló döntésben való többféle szempont megfontolására képes kormány és az önkormányzatok részvételének szükségességét jól alátámasztja, pl. Kuncze Gábor képviselő úr nyilatkozata a tököli reptérrel kapcsolatban:„Igazuk van a tiltakozó aláírásokat gyűjtő polgároknak, az érintett önkormányzatok hozzájárulása nélkül nem lehet fapados a teljesen körbeépített reptér”, illetve:Elfogadhatatlan a helyi lakosság számára ugyanis, hogy ott valami nagyon erős repülőtéri funkció legyen. Sőt, most már azt is nehezen viselik, ha hobbi- és magángépek röpködnek hétvégeken a házak fölött. Ezekkel a problémákkal ezeken a településeken rendszeresen találkozom. Igazuk van az ott élőknek. Az egyik oldalról ez egy hatalmas vagyoni érték, ami ha Cargo-repülőtérként hasznosulna, akár 2-3 ezer ember is munkát kaphatna. Az összes többi pedig elköltözhetne onnan, mert elviselhetetlen lenne a zaj.”
A ma emberei se a felülről jövő, nemtörődöm, mindenáron való népboldogítást, se az ott élő tömegek kárára megvalósuló, kevesek magángyarapodásán alapuló gazdasági „fejlődést” nem hajlandók elfogadni, sőt nem is tartják igazinak, európainak.
 
Arra az esetleges ellenvetésre, hogy ezzel a hatáskör leépítő lépéssel a kormányt akarják tehermentesíteni, azt mondjuk, hogy messze nem létesül annyi repülőtér Magyarországon, hogy ezek körülményeinek gondos megvizsgálása ne férne bele a kormány napirendjébe. A mindenkori kormánynak az a dolga, hogy a lehető legnagyobb mértékben törődjön a polgárok életkörülményeivel, egészségével, és ebben a kérdésben nagy tömegek sorsáról van szó.
 
Mindezeken felül ez a módosítás alkotmányossági aggályokat is felvet.  A 28/1994 (V. 20.) AB határozatban fogalmazta meg az Alkotmánybíróság a védelmi szinttől való visszalépés tilalmát, mely szerint a környezetvédelem jogszabályokkal elért szintjét az állam nem csökkentheti, kivéve, ha más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. Véleményünk szerint a törvénymódosítás ellentétes az AB határozattal, a környezetvédelem jogszabályokkal elért szintjét csökkenti az állam, hiszen kormányhatáskörből miniszteri hatáskörbe utalja a repülőtér létesítését, így például a környezetvédelmi tárca nem érvényesítheti akaratát a döntésnél, melyre kormánydöntésnél lehetősége volt.
 
Amit kérünk nem elrugaszkodott kérés: hiszen a régi törvény pontosan ezt a kormányzati döntési jogot tartalmazta. Az akkori jogalkotók és kormány valamit tudtak, vagy másként gondolták. Szerintünk helyesen!
 
 
2.
 
 
A másik igen aggályos módosítás az, hogy minden reptérváltozatra elvették az érintett önkormányzatoktól a reptér létesítéséhez szükséges egyetértésük jogát, (azaz a vétó jogát), és azt puszta véleményezési joggá degradálták. Ez, véleményünk szerint olyan súlyosan sérti a lakosság érdekeit, jogait, az őket képviselő önkormányzatok eddig meglévő jogait, az önkormányzati törvényt, az önkormányzatiság elvét, hogy alkotmányossági aggályokat is felvet.
 
Amit az önkormányzati jogok tekintetében kérünk, az annyira nem ördögtől való és annyira nem újdonság, hogy mind a régi törvény, mind maga a közlekedési minisztérium mostani, eredeti, hivatalos előterjesztése is ezt tartalmazta (ahogy a honlapján megjelent)! Csak aztán valamiért ez az önkormányzati jogosultság a tárcaközi egyeztetés során „elveszett”, átalakult a benyújtott és elfogadásra ajánlott, végül megszavazott törvényjavaslatban.
 
 
3.
 
 
Végül megkifogásoljuk azt a jogfelfogást, amely abban tükröződik, hogy mind az eredeti, mind a módosított törvényben „illetékes önkormányzat” szerepel, amelynek az egyetértését, illetve újabban a véleményét ki kell kérni. Egy jó, majdan kijavításra kerülő törvényben a hatásterület által érintett önkormányzatok” megfogalmazásnak kellene majd szerepelnie.
Ez annyira logikus elvárás a törvénnyel kapcsolatban, hogy Kuncze Gábor képviselő úr fentebb idézett nyilatkozatában is így fogalmaz:„…az érintett önkormányzatok hozzájárulása nélkül nem lehet fapados a teljesen körbeépített reptér”
Érthető, hiszen gyakran előfordul olyan helyzet, hogy az „illetékes önkormányzat” azaz annak közigazgatási határával jelölt területén belüli település távolabb helyezkedik el a reptértől, mint más, „nem-illetékes” települések, amelyek így a létesítmény hasznából nem, de a kárából annál inkább részesülnének.
Ez azt jelzi, hogy mennyire nélkülözhetetlen az önkormányzatok egyetértése reptér létesítéséhez, fejlesztéséhez. és hogy igen alaposan átgondolt és kidolgozott törvényre van szükség, maguknak az önkormányzatoknak a szerepét illetőleg is. [A módosított törvényben a „hatásterület által érintett” fogalom definíciója kiindulópontjául azt a régebbi, sajnos megszüntetett törvényt javasoljuk, amely előírta, hogy repülőteret lakóházaktól 5 km-es távolságon belül nem lehet létesíteni. Ezt úgy pontosítanánk, hogy ez az 5 km-es távolság a kifutópálya oldalirányára vonatkozna, míg fel- és leszállási irányban ez a távolság 10 km lehetne, tehát reptérlétesítéshez azoknak az önkormányzatoknak az egyetértését kellene beszerezni, amelyek ezen téglalap által érintett területen belül vannak (a területileg illetékes önkormányzat szomszéd településein kívül)].
 
Tököl, Halásztelek, Szigethalom, Érd, Százhalombatta, Balatonalmádi, Budapest, 2009. december 9.
 
Tisztelettel:
 
T. Mészáros András polgármester sk., Érd
Fáki László polgármester sk., Szigethalom
Vezér Mihály polgármester sk., Százhalombatta
Keszey János polgármester sk., Balatonalmádi
                 
Lukács András elnök sk., Levegő Munkacsoport
Lányi András elnökségi tag sk., Élőlánc Magyarországért
F. Nagy Zsuzsanna elnök sk., Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
Széplaki Ferenc, elnök sk., Pest Megyei Fogyasztóvédelmi Közhasznú Egyesület
 
Szabó Sándor ügyvezető elnök sk., Élhető Környezetünkért Egyesület (Szigethalom)
Horvai Sándorné sk., Szigethalom Csendjéért Kezdeményezés
Ábel András elnök, Érd-Óváros Szent Mihály Alapítvány
Jankovits Márta elnök sk., Százhalombattai Faluvédő Egylet
Schreiber László elnök sk., Százhalombattai Környezetvédelmi Egyesület
 
Dr. Dávid Gyula sk., Kelet-Balatoni Légtérvédő Egyesület
Kacskovics Lajos elnök sk., Káptalanfüredi Fürdőegyesület

Bálint Sándor elnök sk., Almádi Konzervatív Kör

 

 

 
 
*
 
A hivatkozott törvényi helyek, módosítások ismertetését az alábbiakban csatolt mellékletben mutatjuk be.
 
MELLÉKLET
 
 
Az alábbiakban bemutatott változtatások ugyan hasonlóak a meglévő Légiközlekedési törvényhez tartozó végrehajtási rendelet* 17§ (1)-hez, de közben eltüntetik/megszüntetik az eredeti paragrafus két pontját, amelyek biztosítják a létesítés, fejlesztés önkormányzati és/vagy kormányzati vétóját, utóbbit a kormány előzetes egyetértésének a formájában.
[* A Lt. végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet]
 
 
A 2009. november 30.-ig hatályos szöveg szerint:http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500097.TV
 
1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről
 
37. §
(2) A nyilvános repülőtér - … - és a polgári célú nem nyilvános repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére - a Kormány előzetes egyetértése alapján - a miniszter a területileg illetékes települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzattal egyetértésben ad engedélyt.
(3) Az (1) bekezdés ad) és bb) alpontjaiban említett [állami és katonai-polgári] repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére - a területileg illetékes települési önkormányzat véleménye és a Kormány előzetes egyetértése alapján - a honvédelemért felelős miniszter ad engedélyt.
 
***
 
A közlekedési minisztérium honlapján a következő előterjesztés szerepelt:
 
2009. évi … törvény a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról
Iktatószám: KHEM/7144/6/2009. Határidő: 2009. szeptember 28. Megjegyzés: közigazgatási egyeztetésre bocsátva.
Melléklet a KHEM/ 7144 /2009. számú előterjesztéshez
 
2009. évi … törvény a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról
 
7. §
 
(1) Az Lt. 37. §-átmegelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
 
A repülőtér és a leszállóhely
 
 (2) Az Lt. 37. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„(2) A kereskedelmi repülőteret a miniszter határozatával nemzetközi repülőtérnek nyilváníthatja (nemzetközi kereskedelmi repülőtér).
(3) Nemzetközi kereskedelmi repülőtér fejlesztésére és megszüntetésére a miniszter az illetékes települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzattal egyetértésbenad engedélyt.”
 
(3) Az Lt. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„(4) Az (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjában említett repülőtér [nem nyilvános állami] létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére – az illetékes települési önkormányzat egyetértése alapján– a honvédelemért felelős miniszter ad engedélyt.”
 
***
 
Az elfogadott szöveg szerint:
 
10. §
 
(1) Az Lt. 37. §-átmegelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
 
A repülőtér és a leszállóhely
 
 (2) Az Lt. 37. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
(2) Az Lt. 37. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„(2) A kereskedelmi repülőteret a miniszter határozatával nemzetközi repülőtérnek nyilváníthatja (nemzetközi kereskedelmi repülőtér).
(3) Nemzetközi kereskedelmi repülőtér fejlesztésére és megszüntetésére a miniszter az
illetékes települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat véleményének megkérésével ad
engedélyt.”
 
(3) Az Lt. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„(4) Az (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjában említett repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére – az illetékes települési önkormányzatvéleményének megkérésével – a honvédelemért felelős miniszter ad engedélyt.”
 
 
*******************************************************************
 
 
Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról következő pontjai sérülnek azzal, hogy elvonnák az önkormányzatok egyetértési jogát:
 
2. §
 
(1) A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles kör nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.
 
(3) A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.
 
8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:
a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, … az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; …az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
[Pl. a tököli reptéren folyó hobbyrepülés és oktatás már most lehetetlenné teszi a szigethalmi önkormányzat számára, hogy az élet fenti területeiről az elvárt, előírt szinten gondoskodjon, ahogy ezt 1990 és 2004 között, a privatizáció, azaz a repülés előtt tette. Egy megvalósuló fejlesztés esetén óvodát, iskolát, idősotthont is ki- vagy át kellene telepíteni egyes városokból, amelyek legközelebbi lakóházai, középületei 150-500-1100 méterre vannak. Ez indokolná egyebek közt, hogy a majd kijavításra kerülő törvényben ne véleménykérési jog, hanem egyetértési jog, illetve ne „illetékes önkormányzat”, hanem „a hatásterület által érintett önkormányzatok” szerepeljen.]
 
[E törvénymódosítás kapcsán, az önkormányzatok egyetértési jogának megvonásáról, információnk szerint nem kérdezték meg a Magyar Önkormányzatok Szövetségét, illetve nem tudunk arról, hogy más önkormányzati érdekvédelmi szövetségeket megkérdeztek volna. Amennyiben a fővárosi és a megyei önkormányzatokat sem vonták be a törvénytervezet véleményeztetési eljárásába, akkor a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 30. §-át is sérti a törvény elfogadása, mivel a módosítás jelentősen érinti a helyi önkormányzatok tevékenységét.]
 
 
Ez az alábbi paragrafus, értelmezésünk szerint azt biztosítja, hogy az önkormányzatok akár alkotmánybírósági kontrollt is kérhetnek a jogfosztó módosítások miatt:
 
3. § Az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását az
Alkotmánybíróság, illetőleg a bíróság védi.

 

 

 


Kapcsolódó:

 

 

 

Képtár térkép

Joomla! Template by Red Evolution - Joomla Web Design