Letöltések

AZ ÖKOPÁRT

alapítva: 2005-ben
„Te magad légy a változás,
amelyet látni szeretnél!”

Hitvallásunk, az Élőlánc Credo


Földbirtok-politika:
Kié legyen a föld?

-----------------
Miért akarjuk megmenteni Kishantost?

>>> Választás 2014 Törvénymegerősítő népszavazást kezdeményeznek közéleti személyiségek
Törvénymegerősítő népszavazást kezdeményeznek közéleti személyiségek Nyomtatás E-mail
2008. január 15. kedd, 12:38
Share/Save/Bookmark
Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló, február 11-én ismételten zárószavazásra kerülő törvény népszavazásra bocsátásának parlamenti kezdeményezését kéri az országgyűlési képviselőktől számos közéleti személyiség, köztük Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Zlinszky János volt alkotmánybíró, több akadémikus és neves értelmiségi.

„A törvényjavaslat a magyar demokrácia elmúlt 18 éve alatt soha nem látott méretű és erejű tiltakozást váltott ki a társadalomból és az egészségügyi szakma mértékadó képviselőiből. A társadalombiztosítás rendszerével kapcsolatos reform szükségességét az ország teljes lakossága elismeri és kívánja, de a tervezett átalakítás tartalma és módja iránt az állampolgárok több mint kétharmadának nincs bizalma, sőt, azt kifejezetten ellenzi” – írják indoklásukban a felhívás aláírói, majd így folytatják: „A kormány programja – amelynek alapján a választók többsége bizalmat szavazott a jelenleg hatalmon lévő pártoknak – az egészségügy reformjával kapcsolatban kifejezetten új társadalmi szerződés szükségességét hangsúlyozta. Egy ilyen szerződés az abban résztvevők teljes együttműködését és egyetértését feltételezi, a törvényjavaslattal azonban ennek a nagy ívű elképzelésnek egyetlen eleme sem látszik megvalósulni.”

Az aláírók hangsúlyosan kérnek minden egyes képviselőt, hogy „esküjéhez híven, a törvény zárószavazásakor lelkiismeretére hallgatva, kizárólag a választók akaratát képviselje.” Amennyiben pedig az Országgyűlés ismételten elfogadná a törvényt, „képviselőtársaival együtt indítványozza az Országgyűlésnek, hogy rendelje el … a törvény népszavazásra bocsátását.” Ennek a fakultatív, ügydöntő népszavazásnak során a választópolgárok megerősíthetik, vagy elvethetik a törvényt.

Az aláírók biztosak abban, hogy „a népszavazás törvényt megerősítő eredménye az ország lakosságának a hatalomba, és a demokráciába vetett bizalmát visszaállíthatná. A törvényt elvető eredmény viszont … az egész társadalommal és az egészségügyi szakmával kialakított konszenzuson alapuló reform-megoldás kidolgozására ösztönözné az egészségügyi kormányzatot.”

A dr. Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonigazgatóság volt vezérigazgató-helyettese vezetésével megfogalmazott felhívás aláíróinak meggyőződése, hogy „most már nincs más eszköz, amely a társadalmi békét újból megteremthetné, anélkül viszont országunk beláthatatlan útra léphet.”

Emlékezetes, hogy neves közéleti személyiségeknek a mostani aláírókkal majdnem azonos csoportja 2007 júliusában tette közzé első nyilatkozatát, amelyben kérték a köztársasági elnököt, hogy az állami vagyonról szóló törvényt küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra. Ugyanők 2008. január elsején felhívásban kérték az állampolgárokat, hogy keressék fel országgyűlési képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését.

A korábbi felhívások, valamint az országgyűlési képviselőkhöz intézett mostani levél megtekinthető a www.elolanc.hu honlapon.


A levél teljes szövege:

Ács Margit, Ács Sándorné, Ángyán József, Bagi Béla, Bencze Izabella, Bencsik János, Benyhe János, Béres Tamás, Czakó Gábor, Dárday István, Dercze Tamás, Dux László, Egedy Gergely, Ekler Dezső, Ertsey Attila, Fábry Sándor, Farkas Ádám, Gáspár Csaba László, Gazsó Ferenc, Gémesi György, Gerle János, Granasztói György, Gulyás Gyula, Gulyás János, György Lajos, Hegedüs Zsuzsa, Kajner Péter, Karátson Gábor, Kelemen András, Kiss Boldizsár János, Kiss Gy. Csaba, Kollár István, Krizsán András, Kurutzné Kovács Márta, Lányi András, Lovas Rezső, Lukács András, Mádl Ferenc, Makovecz Imre, Márai Géza, Mellár Tamás, Molnár Oszkár, Nádasdy Ferenc, Náray-Szabó Gábor, Nógrádi Zoltán, Osskó Judit, Ö. Kovács József, Pákozdi Imre, Pálinkás József, Porogi András, Schneller István, Sipos József, Szakolczai György, Szebedy Tas, Szilvási István, Sztilkovics Szávó, Vajna Zoltán, Varga Géza, Varga Zoltán Sándor, Vida Gábor, Zlinszky János.

Levélcím: 1133 Budapest, Bessenyei u. 23/b.

 

Budapest, 2008. január 14.

 

Tisztelt Országgyűlési Képviselő!

A tavaszi ülésszak elején az Országgyűlés ismételten szavaz a Köztársasági Elnök úr által az Országgyűlésnek átgondolásra visszaküldött, az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslatról (törvényjavaslat).

A törvényjavaslat a magyar demokrácia elmúlt 18 éve alatt soha nem látott méretű és erejű tiltakozást váltott ki a társadalomból és az egészségügyi szakma mértékadó képviselőiből. A társadalombiztosítás rendszerével kapcsolatos reform szükségességét az ország teljes lakossága elismeri és kívánja, de a tervezett átalakítás tartalma és módja iránt az állampolgárok több mint kétharmadának nincs bizalma, sőt, azt kifejezetten ellenzi.

A Köztársasági Elnök Úr a törvény Országgyűlésnek történő visszaküldésével egyidejűleg kifejtette, hogy a társadalombiztosítás átalakítása csak bizonyos társadalmi és politikai feltételek teljesülése mellett vezethet eredményre. Szót emelt a törvény előkészítésénél tapasztalható jogalkotási eljárás súlyos hiányosságai ellen, és számos tartalmi kifogást fogalmazott meg. Hangsúlyozta, hogy csak az elkövetett hibák “kiküszöbölésével lehet annak a bizalomnak és társadalmi támogatásnak kialakulására számítani, amely nélkül sem az egészségbiztosítás átalakítása, sem a kikerülhetetlenül előttünk álló nyugdíjreform nem lehet sikeres.” Külön kiemelte, hogy “semmilyen nagy reformot nem lehet sikerre vinni a terhet viselő állampolgárok bizalma nélkül.”

A Kormány programja – amelynek alapján a választók többsége bizalmat szavazott a jelenleg hatalmon lévő pártoknak – az egészségügy reformjával kapcsolatban kifejezetten új társadalmi szerződés szükségességét hangsúlyozta. Egy ilyen szerződés az abban résztvevők teljes együttműködését és egyetértését feltételezi, a törvényjavaslattal azonban ennek a nagy ívű elképzelésnek egyetlen eleme sem látszik megvalósulni. A magyar egészségügy – a benne dolgozók emberfeletti áldozatvállalása ellenére – közismerten aggasztó helyzetbe került, s kizárólag egy széleskörű társadalmi egyetértésen alapuló reform változtathat a magyar lakosság elszomorító demográfiai helyzetén és általános egészségi állapotán.

Az eddigi kormánypárti nyilatkozatok alapján ugyanakkor joggal feltételezhető, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatot egyszerű többséggel és olyan módosításokkal fogadja el ismét, amelyek az egészségügyi biztosítási rendszer átalakításának a törvényjavaslatban megfogalmazott alapelveit nem érintik.

Minderre tekintettel kérjük, hogy képviselői esküjéhez híven a törvény zárószavazásakor lelkiismeretére hallgatva, kizárólag a választók akaratát képviselje, és csak olyan törvényjavaslatot fogadjon el, amely megfelel a Köztársasági Elnök Úr által megfogalmazott elvárásoknak.

Ennek hiányában az ígért, új társadalmi szerződés létrehozásának lehetséges eszköze a közvetlen demokrácia gyakorlásának az a módja, amelyet az Alkotmány és a népszavazásról szóló törvény biztosít a magyar választópolgárok számára: a törvényt megerősítő népszavazás jogintézménye.

Alkotmányos alapelvünk, hogy a hatalom birtokosa a nép, hatalmát az Alkotmány keretei között elsősorban választott képviselői útján gyakorolja. A demokratikus hatalomgyakorlás része azonban, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a nép közvetlenül, szavazás útján is részt vehessen. A törvényjavaslattal való egyetértés és társadalmi azonosulás vagy elutasítás kinyilvánítására a választópolgárok kezében ma már csak olyan alkotmányos eszközök vannak, amelyek eredményes gyakorlására – időhiány miatt – nincs mód. Az eddigi alkotmányos tiltakozó megmozdulásokat a hatalom nem vette figyelembe, ezért ahhoz a megoldáshoz kell folyamodnunk, amely még biztosított a törvényjavaslattal kapcsolatos társadalmi egyetértés megszerzésére.

Az Alkotmány 28/C.§ (4) bekezdése – a Köztársasági Elnök és a Kormány mellett – az országgyűlési képviselők egyharmada számára lehetőséget biztosít arra, hogy – legkésőbb a zárószavazás befejezésekor – törvényt megerősítő népszavazás kezdeményezésével erősítse meg a törvény által szabályozott körben azt a bizalmat, amelyből származó állampolgári elvárások képviseletére az országgyűlési képviselők esküt tettek.

Ezért kérjük, mint fakultatív, ügydöntő, országos, törvényt megerősítő népszavazás kezdeményezésére jogosultat, hogy, amennyiben az Országgyűlés februárban ismételten elfogadná a törvényt, képviselőtársaival együtt indítványozza az Országgyűlésnek, hogy rendelje el az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló, ismételten zárószavazásra kerülő törvény népszavazásra bocsátását. A népszavazás során a választópolgárok – élve alkotmányos jogukkal – megerősíthetik, vagy elvethetik a törvényt.

Javaslatunk elvetése a jogállamiság elvének egyidejű megtagadásaként is értékelhető a társadalom részéről, ezért biztosak vagyunk abban, hogy a népszavazás törvényt megerősítő eredménye az ország lakosságának a hatalomba, és a demokráciába vetett bizalmát visszaállíthatná. A törvényt elvető eredmény viszont – a jogállamiság pártolásának alapvető bizonyítékaként – újabb, hatékonyabb, az egész társadalommal és az egészségügyi szakmával kialakított konszenzuson alapuló reform-megoldás kidolgozására ösztönözné az egészségügyi kormányzatot.

Meggyőződésünk, hogy most már nincs más eszköz, amely a társadalmi békét újból megteremthetné, anélkül viszont országunk beláthatatlan útra léphet.

Üdvözlettel az aláírók nevében

 

 

 

Dr. Bencze Izabella






A szöveg itt letölthető doc formátumban.
 

Képtár térkép

Joomla! Template by Red Evolution - Joomla Web Design