Letöltések

AZ ÖKOPÁRT

alapítva: 2005-ben
„Te magad légy a változás,
amelyet látni szeretnél!”

Hitvallásunk, az Élőlánc Credo


Földbirtok-politika:
Kié legyen a föld?

-----------------
Miért akarjuk megmenteni Kishantost?

>>> épített környezetünkért Sajtóközlemény Mi lesz veled, Király utca 40.? Gerle János cikke az indymedián
Mi lesz veled, Király utca 40.? Gerle János cikke az indymedián
2006. március 05. vasárnap, 22:54
Share/Save/Bookmark
Március 5. reggel
Tegnap estére tisztázódott, a Király utca 40. további sorsa.
Március 3-án az Info rádiónak nyilatkozott Verók István VI. kerületi polgármester, bejelentette, hogy a házat le fogják bontani. A március 4-i nyilatkozatokból pedig pontosan kirajzolódott, hogy ehhez hogyan teremtik meg (teremtették meg) a jogi alapot. A teljes képhez hozzátartozik, hogy amikor az ügyészség óvást emelt a szabálytalanul kiadott bontási engedély ellen, két napba telt, mire az illetékes önkormányzat erre reagált. Az engedélyt kiadó VII. kerületi jegyző visszavonta a határozatot, ezt követően a VI. kerületi polgármester sajtótájékoztatót hirdetett. Ezen a kőmorzsolásról nevezetes tájékoztatón nem esett szó az elkövetett szabálytalanságról, sőt, a polgármester egy kérdésre adott válaszában hangsúlyozta, hogy semmilyen törvénysértés nem történt. A sajtótájékoztató nem is erről szólt, hanem, mintegy teljesen függetlenül az ügyészségi óvástól, a polgármester új eljárás indítását jelentette be (ezt kellett előzőleg kidolgozni), hogy kezdeményezte a Közigazgatási Hivatalnál, hogy az épület életveszélyességét állapítsa meg. Ez a sajtótájékoztató idejére már eredménnyel is járt, addigra – a sürgősségre való tekintettel – a Közigazgatási Hivatal kijelölte a független, XIII. kerületi önkormányzatot, mint az eljárás lefolytatására illetékes hivatalt. A XIII. kerület szakértője másnapra kiadta szakvéleményét, amelynek alapján az utcai járókelők életét fenyegető veszély elhárításra kötelezte a VI. kerületi önkormányzatot. Közben a VII. kerületi jegyző újra kiadta a korábbi bontási engedélyt, ezúttal nem elmulasztva megkeresni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményezés céljából. A hivatalnak 30 nap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon. Ebből kiderül, hogy a két önkormányzat hivatalnokait egy pillanatra sem gondolkodtatta el a civil szervezetek megmozdulása, a főpolgármester és a kulturális miniszter (kudarcos) intervenciója, a közvélemény figyelme. Ezt nem is tehette meg, mert közben meghirdették eladásra a lebontandó ház helyére kerülő új épület „luxuslakásait”. (Az önkormányzat vezetői többször kijelentették, hogy nem tudják, pontosan mi is épülne majd – bár az előzetes tervek a műszaki osztályon megtekinthetők –, s hogy milyen formában, mekkora területen akarnak egyáltalán szociális intézményt létesíteni a beruházók.) Az életveszély elhárítása, mint ismeretes, a február 25–26.-i hétvégén, autódaru jelenlétében folyt. (Ehhez hozzá kell tennem: ha egyáltalán volt akut életveszély, amit tagadok, akkor azt az előző napok jogtalan bontása idézte elő. Vagyis nem a bontás folytatása, hanem az életveszély egyéb eszközökkel történő megszűntetése lett volna követendő, ha a bontást törvénytelennek ismerte el az ügyészség. Verók István polgármester az ügyészségi óvásban foglalt szabálysértés tényét azóta is tagadja. Életveszélyesnek minősítette a XIII. kerület a fedélszék maradékát, az utcai főfalakat lefedő kőlapokat és a szabadon álló kéményeket. Az utóbbiak mindmáig állnak – azaz a VI. kerület nem hajtotta végre a kötelező életveszély elhárítást –, helyettük lebontották a tűzfal mellett álló kéményeket. A XIII. kerület szakvéleményének kiadását megelőzően, az ügyészségi óvás ellenére le nem állított bontási munka során folyt a főpárkány köveit tartó attikafal hátulról történő megbontása, ami valóban gyengítette a kőlapok stabilitását, de nem az utca felé történő kizuhanás veszélyét.)

Az életveszély elhárítás, túlhaladva a XIII. kerület szakvéleményében foglaltakat, tovább folyt. Lebontották a zárófödémnek a szomszédos tűzfal és az udvar felé eső szakaszát, ami egyrészt jogtalan volt, másrészt nem veszélyeztethette az utcai járókelőket. Ezt a munkát – tegnapi bejelentés szerint ellenőrizte a Közigazgatási Hivatal szakértője, és megállapította, hogy minden a XIII. kerület életveszély elhárítási kötelezése szerint folyik. Vagyis a laikus számára is nyilvánvaló tényt meghazudtoló állásfoglalást adott ki.

Tegnap az Info rádiónak adott interjúban Varga Kálmán ismertette a KÖH álláspontját. Nagyon precízen fogalmazott, ám több megjegyzés értelmezéséhez a helyzet alapos ismeretére van szükség. A KÖH szakértői is szemlét tartottak („csikorogva” engedték be őket az épületbe – azaz az illetékes helyi önkormányzatok igyekeztek megakadályozni, hogy az országos hatáskörű intézmény képviselői kötelességüket teljesítsék), és megállapították, hogy „sejthető”, hogy bontás olyan területeken is folyt, amelyeknek semmi közük a XIII. kerületi kötelezéshez (vagyis megállapították az illegális bontás tényét, de ezt nem kívánják egyértelműen megfogalmazni). A KÖH elnöke kijelentette, hogy hivatala ebben a kérdésben nem ügyfél, nem teheti meg, hogy beavatkozzon, véleménye nem hivatalos vélemény, és nem emelheti a joggal való visszaélés vádját a sejtett jogtalanságot elkövetővel szemben. (Ezt vitatja az Óvás! Egyesület arra hivatkozva, hogy az építési törvény életveszély esetén sem engedi át az első fokú építési hatóságnak a jogerős bontási határozat kiadását, ha a műemlékileg védett épületről, területről van szó.)

Varga Kálmán közölte, a jövő hétre várható a XIII. kerület újabb szakvéleménye, amely már nem az akut életveszély elhárításával, hanem alaposabb vizsgálat alapján az épület állapotának általános leírásával és az abból következő feladatokkal foglalkozik. Ennek a XIII. kerületi szakvéleménynek és az ez alapján kiadandó további kötelezésnek, esetleges bontási engedélynek sem kell az ő hivatalán átmennie. Tehát a XIII. kerület elrendelheti a műemléki környezetben, a Világörökség védőzónájában, a műemléki jelentőségű területen álló épület bontását minden szakhatósági jóváhagyás nélkül, csak azon az alapon, hogy azt életveszélyesnek nyilvánítja. (Ezt kérdőjelezi meg a három magánszemély tegnap előtt ismeretlen tettes ellen, műemlék rongálása címén tett feljelentése.) Varga Kálmán csak annyit tett hozzá, megismételve korábbi nyilatkozatait, hogy az életveszély nem indokolhatja egy épület lebontását. Különösen nem, ha városképileg olyan jelentős helyzetben áll. Az új épületet (amely a lakáshirdetésen már látható) a KÖH-nek kell engedélyezés előtt véleményeznie.

A következő napok eseményei tehát előre láthatóak (illúzió volna más forgatókönyvben reménykedni): holnap vagy holnapután a XIII. kerület kiadja az új szakvéleményt, amely az épületet életveszélyesnek nyilvánítja és egyedüli megoldásnak a teljes lebontást jelöli meg. (A bontás utolsó napján elhelyezett törmelékcsúszda – a munkavédelmi felügyelőség a bontási munkák első napjától kezdve napokon át figyelmeztetett a munkavédelmi előírások betartására, majd belefáradt a napi kijárásokba, minden következmény nélkül! – nem hiába került felszerelésre, bár a törmelék nagy részét továbbra is az aládúcolt födémekre halmozták, amelyek állítólagos életveszélyességük ellenére ezt a jelentős többletterhet jól bírják.) Verók István sajtótájékoztatón tett bejelentése, hogy a ház olyan kőből (később ez módosult úgy, hogy olyan technológiával) épült, ami nem időtálló (amilyenről a korszak építéstörténetével, konkrét felújítási tervekkel évtizedek óta foglalkozó kollégáim még soha nem hallottak), a XIII. kerület szakvéleményéből vissza fog köszönni. A KÖH nyilatkozik, hogy nem ért egyet a bontással, a helyreállítás lehetőségét kellene megvizsgálni, ám nem illetékes még csak új állékonysági vizsgálatot sem készíttetni.

Mi a tanulság? A civil szervezetek megmozdulásának célja az volt, hogy megállítsa a városnegyed szabálytalanságokon alapuló pusztulását, amely hosszú távú és a lakosság életminőségének javítását célul kitűző rehabilitációs terv nélkül akadálytalanul folyik. Ezzel szemben az együttműködő, pontosabban egymással összejátszó hivatalok bebizonyítják, hogy a folyamat jogszerű, hogy a kulturális, történelmi, szociális szempontok figyelembe vétele nem kötelező, vagyis ez a folyamat nyugodtan folytatható, akkor is, ha kormányzati szintű értékvédelmi, kulturális hivatalok és a főváros vezetésének rosszallásával találkozik.

 



 
 

Képtár térkép

Joomla! Template by Red Evolution - Joomla Web Design