Letöltések

AZ ÖKOPÁRT

alapítva: 2005-ben
„Te magad légy a változás,
amelyet látni szeretnél!”

Hitvallásunk, az Élőlánc Credo


Földbirtok-politika:
Kié legyen a föld?

-----------------
Miért akarjuk megmenteni Kishantost?

>>> ... és még Publikáció Cigánykérdés – magyarkérdés
Cigánykérdés – magyarkérdés
2009. október 23. péntek, 20:41
Share/Save/Bookmark

Az alábbi vitaindítót Lányi András 2009. október 21-én délelőtt az MTA felolvasótermében a Batthyány Alapítvány és a Lungo Drom által szervezett konferencián mondta el Gazsó Ferenc és Kulin Ferenc bevezető előadásai után. 

"Most van még idő szebb frígynek kötésére vagy soha többé. Elődeink a frigyet
könnyen köthették volna, mi, mostaniak már csak nehezen, utódaink tán soha többé,
ezt ne felejtsük."
(Széchenyi István: Hunnia)

(Egyrészt – másrészt) A kelet-európai romák többsége társadalmi környezetéből kiszakadva, tűrhetetlen nyomorban él, joggal követeli helyzetének rendezését. -A többségi társadalmat kedvezőtlen tapasztalatai bizalmatlanná, részben ellenségessé teszik a romákkal szemben.

 

Magyarországon a romák túlnyomó többségének 25 évvel ezelőtt még volt, ma pedig nincs rendszeres munkajövedelme. - A tartós munkanélküliségben élők többsége a munkaadók szerint alkalmatlan a kor követelményeinek megfelelő munkavégzésre.

A romák kétségbeejtő helyzetükhöz képest aránylag kevés támogatásban részesülnek; a nekik szánt támogatások egy jelentős része nem jut el hozzájuk. Az adófizető választópolgárok többsége nem hajlandó több áldozatra cigány honfitársai kedvéért.

A fenti megállapítások nem relativizálják egymást, ezek igaz kijelentések. A “cigánykérdés” rendezésének első, megkerülhetetlen lépése volna, hogy a különböző álláspontok képviselői ne végzetes elfogultságnak tekintsék vitapartnereik meggyőződését, hanem hajlandóak legyenek a nyílt párbeszédre.

Alapelvek:

- A “cigánykérdés” csak a magyarkérdés keretében rendezhető. A célzott cigánypolitikai intézkedések hatása elenyésző. A romák helyzete a gazdaság- és társadalompolitika, az oktatásügy, a közbiztonság hazai rendszerének ellehetetlenülését tükrözi, és csak e rendszerek átfogó reformjának keretében kezelhető. Ez nem könnyíti, hanem nehezíti a dolgot. Ezért hangsúlyozni kell, hogy a sürgős és sikeresbeavatkozás alternatívája a polgárháború.

- Magyarországon jelenleg a tisztességes megélhetés túlságosan nehéz, a tisztességtelen túlságosan könnyű – ez az, amin változtatni kell.

- A romák felemelkedése nem indulhat alulról. A leginkább elesettek támogatására szorítkozó politika nem hoz javulást. A roma társadalomban kibontakozó pozitív folyamatok számára kell kedvező feltételeket teremteni.

Javaslatok:

1. Növelni kell a pozitív minták vonzerejét! Bizonyítani és biztosítani kell a beilleszkedés, a legális érvényesülés, az önszerveződés és önsegítés törekvéseinek sikerét. A pozitív példák ugyanis csak akkor találnak követőkre, ha az emberek meggyőződhettek róla, hogy a felkínált út járható, s hogy a társadalom méltányolja és jutalmazza erőfeszítéseiket.

- E célt szolgálná a roma értelmiség szereplehetőségeinek kiszélesítése a társadalom életének valamennyi területén. (Először persze korszerű, européer roma értelmiséget kellene képezni. Ismerünk sikeres kezdeményezéseket, elképesztően kevés támogatásban részesültek.)

- A sikeres roma vállalkozóknak a legális gazdaságban kellene biztosítani az érvényesülés lehetőségét.

- A pozitív diszkrimináció eszközeinek körültekintő alkalmazásával gondoskodni kellene a legális jövedelemből élő, felelősen tervező és gazdálkodó roma családok megbecsüléséről a helyi társadalomban és a munkahelyeken. 

2. A romák túlnyomó többsége azonban munka nélkül, nyomorúságos körülmények között tengődik. A többségi társadalom elutasítását kiváltó magatartásuk nem valamiféle ősi cigány tradició következménye, hanem az elnyomorodásé. A keleteurópai vidéki társadalom viszonyaihoz a maga módján alkalmazkodó sajátos cigány életforma napjainkra minden tekintetben fenntarthatatlanná lett. Ez a romák számára új helyzetet teremtett és igen súlyos frusztráció forrása. Választaniuk kell, de a többségi társadalmon múlik, hogy mit választanak: a beilleszkedést vagy a devianciát. Nincs harmadik út! Az új, pozitív roma identitás alapja csakis a sikeres beilleszkedés tapasztalata lehet. A hagyományos cigány értékek igazolását is csak ezen az úton találhatják meg. Ez lassú és küzdelmes folyamat lesz, amelyben egyelőre se a magyarok, se a romák többségének az együttműködésére nem számíthatunk. Ezért bölcs, elszánt és türelmes politikára volna szükség.

- Az első lépést ezen az úton most kell megtenni, mert később már nem lehet. A roma társadalom minél nagyobb részét legális, rendszeres munkajövedelemhez kell juttatni. Ez közvetlen intézkedésekkel nem érhető el, csakis a kevéssé képzett munkaerő foglalkoztatására alkalmas kis- és középvállalkozások támogatásával. Nem “cigány” munkahelyeket kell teremteni: ez csak a cigányellenes közhangulatot fokozná, növelné a szegregációt és beláthatatlan korrupció, pénzpocsékolás forrása lenne. De igenis lehetséges és szükséges a vállakozások támogatását összekötni a roma munkavállalók foglalkoztatásának ösztönzésével.

- Ehhez azonban alkalmas roma munkavállalók kellenének. Ez megköveteli a szakképzés rendszerének felülvizsgálatát. A most zajló központosítás csak nehezíti a romák többsége számára, hogy szakmát tanuljanak. Ehelyett az igényekhez és lehetőségekhez a mostaninál rugalmasabban alkalmazkodó képzésre, a képzés és a munkaadók közötti szorosabb együttműködésre, a szakoktatók fizetésének mintegy 100%-os emelésére, és a képzés minőségének javítására volna szükség. A szakiskolák nemcsak szakmát oktatnak, az ide beiskolázott tanulók fele a felmérések szerint súlyos nehézségekkel küzd a számolás, szövegértés stb. terén. Az elengedhetetlen ráfordítások elenyésznek az antidiszkriminációs intézkedésekre, iskolai kényszerintegrációra és egyebekre elfolyt milliárdokhoz képest.

- Nem enyhíti a roma fiatalok hátrányos helyzetét az általános iskolai integráció erőltetése. Ahol az együttélés konszolidált, ott az integráció magától végbemegy, már csak az általános iskolák létszám-gondjai miatt is. Ahol a magukkal hozott hátrányok miatt nehezebben képezhető, beilleszkedési zavarokkal küzdő cigány tanulók hátráltatják a többiek előmenetelét, veszélyeztetik az iskolai közösség rendjét, ott viszont a “jobb” családok (a roma családok is!) kimenekítik gyerekeiket és más iskolába iratják. Az erőszakos integráció helyett a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak megkülönböztetett figyelemre, más pedagógiai módszerekkel folyó képzésre, az oktatási-nevelési intézményekben töltött idő növelésére volna szükségük, óvodás koruktól kezdve. 

3. A roma társadalomban a különféle bűncselekmények elkövetői az átlagnál jóval magasabb számban fordulnak elő. A körülmények ismeretében ennek az ellenkezőjén kellene csodálkoznunk. A pozitív minták vonzerejének növelésével párhuzamosan a negatív minták követésének elrettentő következményeit kellene tapasztalniuk azoknak a bűnöző szubkultúráknak, amelyek ma nemcsak rettegésben tartják roma és nem-roma környezetüket, de sikerességük folytán vonzerőt is gyakorolnak a fiatalok egy részére.

- A bűnüldözés megerősítése, decentralizálása, a bűnüldöző szervek szoros együttműködése a helyi társadalommal és az önkormányzatokkal azonnali kedvező változásokat idézne elő.

- A visszaeső elkövetőkre kiszabott büntetések kötelező szigorítása – többszörös visszaesőknél a büntetési tételek többszörösének alkalmazása – elviselhetetlenül megnövelné a deviáns életstratégiák kockázatát.

 

Képtár térkép

Joomla! Template by Red Evolution - Joomla Web Design