Letöltések

AZ ÖKOPÁRT

alapítva: 2005-ben
„Te magad légy a változás,
amelyet látni szeretnél!”

Hitvallásunk, az Élőlánc Credo


Földbirtok-politika:
Kié legyen a föld?

-----------------
Miért akarjuk megmenteni Kishantost?

>>> az egészségügyért Publikáció Az egészségügy privatizációja: a tudomány álláspontja
Az egészségügy privatizációja: a tudomány álláspontja
2007. szeptember 22. szombat, 10:51
Share/Save/Bookmark
Az Országos Civil Fórum és az Élőlánc Magyarországért szeptember 18-án, a MEOSZ székházban fórumot rendezett az egészségügyi reformról. Ezen részt vett a kerület két országgyűlési képviselője, Donáth László és dr. Orosz Sándor is. Szakolczai György ott elmondott felszólalását foglalja össze cikkében, mely az Óhegy Hírekben jelenik meg.



Az egészségügy privatizációja ellentétes a társadalom egészének a közfelfogásával. Mindannyian úgy gondoljuk, hogy egészségünk fenntartása és a betegek ápolása szolgálat és nem üzlet. Ez a felfogás nem várt támogatóra talált Soros Györgyben, aki azt írja, hogy “súlyos veszély, hogy olyan tevékenységek, amelyek eddig hivatásnak minősültek, üzleti vállalkozássá alakulnak”, mint például "az orvosi szakma”. “Meg kell akadályoznunk, hogy a piaci értékek olyan területeken is tért nyerjenek, ahol semmi keresnivalójuk sincs”. Ezt így gondoljuk mindannyian.

Az egészségügy privatizációja mellett nem hozható fel tudományos érv. A 2001. évi Nobel-díjat azért kapta meg George Akerlof, Michael Spence és Joseph Stiglitz, mert kimutatták, hogy ahol az informáltság aszimmetrikus, mint az egészségügyben, nem lehet optimális a piaci megoldás. Ezért Jörgen Weibull professzor, amikor átadta hármuknak a Nobel-díjat, ezt többek között azzal indokolta, hogy bebizonyították: az üzleti egészségbiztosítás drága. Ez tehát nem vélemény, hanem Nobel-díjjal jutalmazott tudományos igazság.

A több biztosítós rendszer hazai bevezetése ellentétes a nemzetközi szervezetek ajánlásaival. Az OECD Magyarországról írt 1999. évi tanulmányában szó szerint ezt írja: “Egy Magyarországhoz hasonló ország számára az egyfinaszírozós rendszer előnyei nagyobbak, mint hátrányai”. Egyértelműen bizonyított tény, hogy hét vagy még több biztosító állítása az egy helyére drágább és rosszabb – a kis biztosító a nemzetközi szaknyelv szerint nem eléggé “robusztus”.

Az egészségügy privatizálása akadályozza az ország felemelkedését. A gazdasági fejlődéselmélet azt mondja ki, hogy csak az az ország emelkedhet fel, amely sokat költ az egészségügyre és az oktatásra. Ha a szegényebbek kiszorulnak az egészségügyi és oktatási ellátásból, leszakadásuk megállíthatatlan, és ha egy ország nagy része leszakad – márpedig Magyarország erre az útra került – magával rántja a társadalom egészét. A szegények rosszabb sorsa tehát – ami az egészségügy privatizációjának elkerülhetetlen velejárója – nemcsak erkölcsileg rossz, hanem tudományos értelemben is az, mert tudományos igazság, hogy rossz a társadalom egészének, még a gazdagoknak is.

Az egészségügy privatizálása ellentétes a nemzetközi tapasztalatokkal. A fejlett országok közül csak az Egyesült Államokban van ilyen rendszer, de több mint kétszer annyiba kerül, mint a kanadai kötelező társadalombiztosítás, és kimarad belőle a társadalom egynegyede. A fejlődő országok közül egyedül Pinochet Chiléjét sikerült ebbe beleugratni, és húsz év alatt nem lehetett helyrehozni azt a kártételt, amit ez okozott.

A legsúlyosabb probléma azonban az, hogy az egészségügy privatizálása további külföldi tulajdoni jövedelmeket hoz létre. A külföldiek tulajdoni jövedelme már most évi hatmilliárd euró, és ezt csak ugyanekkora újabb hitel felvételével tudjuk kifizetni. Az egészségügy privatizálása azt jelenti, hogy minden orvosi vizsgálat és minden kórházban töltött nap újabb külföldi tulajdoni jövedelmet hoz létre. Ez a teher elviselhetetlen az ország számára.

Az egészségügy privatizálása és a több biztosítós rendszer bevezetése ezért nem szavazható meg jó lelkiismerettel.

Szakolczai György

 

Képtár térkép

Joomla! Template by Red Evolution - Joomla Web Design