Letöltések

AZ ÖKOPÁRT

alapítva: 2005-ben
„Te magad légy a változás,
amelyet látni szeretnél!”

Hitvallásunk, az Élőlánc Credo


Földbirtok-politika:
Kié legyen a föld?

-----------------
Miért akarjuk megmenteni Kishantost?

>>> Dunakeszi tőzegláp Ki vitte be a mocsárba Dr. S. Nagy Lászlót?
Ki vitte be a mocsárba Dr. S. Nagy Lászlót? Nyomtatás E-mail
2010. március 12. péntek, 19:53
Share/Save/Bookmark

Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség szóvivője Sztipán Orsolya több nyilatkozatában is hangot adott annak, hogy a dunakeszi tőzegláp ügyében kénytelenek voltak külső szakértőt alkalmazni, mert a Főfelügyelőségen nem dolgozik megfelelő szaktudással rendelkező szakember. A beismerés első pillanatban is furcsának tűnhet, hiszen egy országos hatáskörű, legfelsőbb szintű szakmai intézményről van szó.

 

 

Meglepő lenne, ha nem rendelkeznének hozzáértő dolgozóval, hiszen az elsőfokú hatóságnál, a Közép-Duna-völgyi KTVF-nél is dolgoznak ilyenek, éppen ők állapították meg 2009. január 4-én kiadott határozatukban a terület természeti értékeit.
Az Országos Természetvédelmi Főfelügyelőség honlapjára tekintve azt látjuk, hogy az intézmény egy egész főosztállyal rendelkezik, 22 főállású dolgozóval. A honlap szerint a Főosztály "...alapvető feladata a Főfelügyelőség hatáskörébe utalt környezet-, természetvédelmi és vízgazdálkodási hatósági ügyekben a döntések szakmai megalapozása, a határozathozatalt megelőzően a tényállás szakmai elemeinek tisztázásával összefüggő körülmények vizsgálata, a szakmai álláspontok kialakítása." A Főosztály vezetője Dr. Szabó Sándor.


Vajon milyen okból kellett mégis külső szakértőt bevonni? Miért kellett távol tartani a saját dolgozókat? Minderre rávilágíthatnak a következő tények:
Dr. Szabó Sándor korábban a Közép-Duna-völgyi Felügyelőség igazgatója volt. Igazgatósága alatt  született 2007-ben vízjogi engedély az ún. Óceán-árok elterelésére, ami fontos feltétele annak, hogy az Auchan minél többet építhessen be a láp területéből. A Levegő Munkacsoport fellebbezése nyomán a Főfelügyelőség azonban rámutatott a döntés szakmai és eljárásjogi megalapozatlanságára, és új eljárásra kötelezte a Szabó Sándor vezette Felügyelőséget. Az újabb eljárás során 2009. január elején (immáron Gyapjas József igazgatósága alatt!) a Közép-Duna-völgyi KTVF azonban nem járult hozzá az Óceán-árok eltereléséhez, sőt tételesen leírta a területen megfigyelt védett növényeket és láp voltát bizonyító fő jellemzőit.

Figyelemre méltó, hogy Dr. Szabó Sándor nem 2007-ben került először kapcsolatba a dunakeszi láppal. Előzőleg ugyanis a Duna-Ipoly Nemzeti Parknál dolgozott. Murvai Zoltán, a terület akkori tulajdonosa 1999 augusztusában a fűzláp kipusztításával próbálkozott, hogy beépíthető területté tegye a láp egy részét. A civil bejelentés alapján éppen Dr. Szabó Sándor intézkedett a helyszínen.

A dunakeszi tőzegláp sorsát kis híján végérvényesen eldöntő szakértő, Dr. S. Nagy László 2008 decemberében készült szakvéleménye szerint helyszíni szemléjének  résztvevője volt a tulajdonos és az Önkormányzat képviselője mellett Dr. Szabó Sándor is, aki időközben a Közép-Duna-völgyi Felügyelőségtől a Főfelügyelőségre került főosztályvezetőnek. Dr. Szabó Sándor jól ismerte a területet "nemzeti parkos" korából, Dr. S. Nagy Lászlóval ellentétben nem először járt ott. Nehéz elhinni, hogy ne tudta volna felmérni, hogy nem a vizsgálat számára kijelölt telken járnak, és onnan vesznek talajmintát. Emlékeztetnünk kell arra, hogy a szemlén szintén jelen lévő tulajdonosnak igen jelentős anyagi érdeke fűződött ahhoz, hogy a terület láp létét tagadó szakvélemény szülessen, hiszen ennek következtében vált lehetségessé, hogy az egyébként forgalomképtelen ingatlant többszáz millióért értékesíthesse az Auchan ingatlanberuházó cégének.
 

Sarkadi Márton

 

 

Képtár térkép

Joomla! Template by Red Evolution - Joomla Web Design