Letöltések

AZ ÖKOPÁRT

alapítva: 2005-ben
„Te magad légy a változás,
amelyet látni szeretnél!”

Hitvallásunk, az Élőlánc Credo


Földbirtok-politika:
Kié legyen a föld?

-----------------
Miért akarjuk megmenteni Kishantost?

>>>
Karácsonyi üdvözlet Nyomtatás E-mail
2016. december 25. vasárnap, 14:57
Share/Save/Bookmark

 “Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3,16)

 
Betlehem, születés temploma (freskó részlet)

Karácsonykor, a szeretet istenének fia születésekor mi sem időszerűbb, mint a haza, a szülőföld szeretetéről is szólni.
Mindenkinek van szülőföldje, akár akarja, akár nem. Mindenkinek csak egy szülőföldje van, akár szereti, akár nem. A szülőföld nem választható, és nem lecserélhető, mint egy autó, vagy lakóhely. Olyasvalami, ami az ember szívének legbensőbb szegletébe van beleégetve, kitörölhetetlenül. Szülőföldet elveszíteni lehet, de találni, nyerni soha. Aki szülőföldjét elhagyja, szíve egy részét is vele hagyja el. A szülőföld szeretete a világmindenség egy számunkra különös fontossággal bíró részének a szeretete.
A szülőföld iránti szeretetben a természeti táj és az ott található élő és élettelen dolgok iránti szeretet és ragaszkodás a lehető legmélyebben benne gyökerezik. Benne nem csak Isten vagy a Természet alkotásait csodáljuk, hanem mindazt, ami ebből így együtt számunkra egyedi és megismételhetetlen. A helyet, ahol születünk és felnövünk, nem a bevásárlóközpontok és autópályák, de még csak nem is az okostelefon és a hamburger teszik számunkra kedvessé, hanem annak a természeti környezetnek és benne az emberi közösségnek a sok apró részlete, aminek születésünktől fogva része vagyunk. Azok, akik legbensőbb érzéseinket és gondolatainkat  utolérhetetlen szépséggel, mesterien tudták szavakba foglalni, erről így vallottak:

Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? gyárat, s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szőllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki  halkan sírogat,
s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház, s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
...

A csárdánál törpe nyárfaerdő
Sárgul a királydinnyés homokban;
Odafészkel a visító vércse,
gyermekektől nem háborgatottan.

Ott tenyészik a bús árvalányhaj,
S kék virága a szamárkenyérnek;
Hűs tövéhez déli nap hevében
Megpihenni tarka gyíkok térnek.

Messze, hol az ég a földet éri,
A homályból kék gyümölcsfák orma
Néz, s megettük, mint halvány ködoszlop,
Egy-egy város templomának tornya.

Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!
Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.
Itt borúljon rám a szemfödél, itt
Domborodjék a sír is fölöttem.

A természet alkotásai Petőfi idejében is, mai is, és valószínűleg mindenkor elválaszthatatlan részei voltak a szülőföldnek, a hazának. A haza nélkülük pusztán száraz lakóhely. Így aztán a természet védelme, a természet adományainak megbecsülése nem más, mint a hazaszeretet, a szülőföld iránti ragaszkodás egyik formája. Ha a természeten sebet ejtünk, a hazán ejtünk sebet. Ha a természetet hagyjuk pusztulni, a hazánkat hagyjuk pusztulni. Aki  azonban a hazáját szereti, az természeti örökségét nem rombolja, nem kiárusítja, és nem zsákmánynak tekinti, hanem megbecsüli, gondját viseli, törődik vele, mint anya gyermekével és gyermek az anyjával.. A Föld nem a miénk, mi vagyunk a Földé, mondta nemrég egy Lakota indián bölcs. Igaza van.
Ha szívetekben szeretet van, akkor nem követtek el erőszakot mások ellen, és nem követtek el erőszakot a természet, és ezzel hazátok ellen sem. Ha szülőföldeteket igazán szeretitek, akkor nem hasznot húztok belőle, hanem tenyereteken hordjátok és vigyáztok rá, mint a szemetek fényére. Mert a szülőföld, a haza a Tiétek is, de nem csak a Tiétek, hanem még sokan másoké. Azoké, akik már elmentek közülünk, és talán sokaké is lesz még, akik majd ezután fognak megszületni. S ha valóban egy olyan világot szeretnétek magatoknak és utódaitoknak, ahol igazán jó élni, akkor gondoskodtok arról is, hogy ezeknek az eljövendő nemzedékeknek is legyen még szeretnivaló szülőföldje, legyen hazája, ne csak lakóhelye.
A haza szeretete a természet szeretete is. Ne féljetek hát a természetet szeretni még akkor sem, ha mások most nem így gondolják! Mert a szeretet Istentől való.

Áldott, békés Karácsonyt!

Lendvai Gábor ökológus
az Élőlánc elnökségi tagja
 

Képtár térkép

Joomla! Template by Red Evolution - Joomla Web Design