Letöltések

AZ ÖKOPÁRT

alapítva: 2005-ben
„Te magad légy a változás,
amelyet látni szeretnél!”

Hitvallásunk, az Élőlánc Credo


Földbirtok-politika:
Kié legyen a föld?

-----------------
Miért akarjuk megmenteni Kishantost?

>>> az atomenergiamentes Magyarországért Energiapolitika a 2010-es vitairatunkban
Energiapolitika a 2010-es vitairatunkban Nyomtatás E-mail
2011. március 18. péntek, 19:04
Share/Save/Bookmark

Hazánknak jelenleg nincs energiapolitikai jövőképe, pedig az éghajlatváltozás és az erőforrásválság elkerülhetetlenné teszi a gyökeres fordulatot. Messze elmaradunk Európa energiahatékonysági átlagától, miközben az eu a következő évtizedre 20%-os energia-megtakarítást tűzött ki célul. A szükséges hatékonysági beruházások sokkal gyorsabban megtérülnének, mint a kapacitások növelése. A megújuló források - átfogó energiapotenciál-felmérés alapján történő - rendszerbe állítása feleslegessé tenné a paksi atomerőmű bővítését. Így szól az Élőlánc Magyarországért által készített és Politikai Vitairat 2010 címet viselő Energiapolitika című fejezetének bevezetője. Az aláírási akció apropóján úgy gondoljuk, hogy a kulturált vitához érdemes továbbolvasni, az itt vázolt elképzeléseinket megismerni.

 

Az alábbiakban a vitairat energiapolitikai fejezetét adjuk közre. A fejezetet Ertsey Attila és Ifj. Bárdy Péter jegyzi. 

 

Továbbra sincs hosszú távú megújuló energia-, illetve - egyáltalán - elfogadott energetikai stratégiánk. Az ország a paksi bővítés megszavazásával egy időben fejleszti a széntüzelésű Mátrai Erőművet és engedélyezi három gázerőmű építését a Nyírségben és a Szigetközben, Szerencsre pedig óriási szalmaerőművet terveznek. Érdemi energiahatékonysági intézkedésekről egyelőre nem beszélhetünk, viszont tervezzük az óriási gáztározókat, valamint a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezetékek építését. Mindeközben a kiosztott 330 MW-nyi kvótának megfelelő szélenergia-kapacitás még ki se épült, akik viszont valóban szeretnék megvalósítani terveiket, nem jutnak kvótához. A megújuló energia-hányad legnagyobb részét a lakossági fafűtés, illetve a centralizált biomassza-erőművek adják. A leépítendő technológiák támogatására fordított hatalmas beruházási összegek előteremtése óriási teher, ráadásul kétszeresen rajtavesztünk, elszalasztjuk a lehetőséget egy valóban új gazdasági és környezeti szemlélet megvalósítására.

 

Alapelvek

1 - Fenntarthatóság

Energetikai rendszereink alapvetően meghatározzák a jövő nemzedékek életlehetőségeit és életminőségét. Az emberi tevékenység okozta globális éghajlatváltozás legfőbb oka a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, ezért az áttérés a szénszegény, megújuló energiaforrások használatára egyik legsürgetőbb feladatunk. A generációk közti igazságosságot a nukleáris hulladék felhalmozása is súlyosan sérti, hosszú távon így az atomenergia sem lehet megoldás növekvő energiaéhségünkre. Rövid és középtávon az energia mértékletes fogyasztása és az energiahatékonyság növelése, hosszabb távon – 2050-re – pedig a megújuló energiaforrásokra való teljes átállás a cél.

2 - Ellátásbiztonság

Az ellátásbiztonság két pilléren kell, hogy nyugodjon: a hazai forrásokhoz és az importált energiához való hozzáférés biztonságán. Az előbbi növelése a kulcs a második volumenének csökkentéséhez, de ma mindkét feladat létfontosságú. A kőolajellátás jelenleg biztonságos, az ellátásbiztonság növelésére nincs szükség. A kőolaj kiváltása céljából elsősorban a közlekedés-szervezés átalakítására, a villanyáramot használó közlekedési eszközökre való áttérésre illetve az üzemanyag-felhasználás hatékonyságának növelésére van szükség. (Ezt bővebben programunk közlekedéspolitikai fejezetében fejtjük ki.) Az ipar kőolajigényének csökkentését célzott kutatás-fejlesztési támogatásokkal lehet segíteni.

A földgáz az ország áram- és hőellátásának jelentős részét fedezi. Az áramellátás kiváltására a biogáz-alapú kapcsolt energiatermelés, a szélenergia, a nap és a geotermikus erőművek adhatnak megoldást, az átmeneti időszakban a földgázimport biztonságára és a hazai források feltárására kell törekedni, újabb nemzetközi gázvezetékek kiépítése nem érdekünk. A hőellátás kiváltására irányuló törekvések közt elsődleges az energiahatékonyság, az energiamegtakarítás fokozása. A lakossági gázfűtés kiváltására a bioszolár fűtőművek, a geotermia, a hőszivattyúk és az ezekre épülő gazdaságos távfűtés fejlesztése alkalmas. Az erre fordított pénzeszközök megtérülése gyorsabb, nemzetgazdasági haszna nagyobb, mint például a hazánkban tervezett stratégiai gáztározók építéséé.

A fosszilis tüzelőanyagokra és a nukleáris energiára alapozott erőművek hosszú távra megtervezett kiváltásának időszakára érvényes stratégia - az átmeneti stratégia - csak az ellátásbiztonság érdekében tartalmazhat leépítendő technológiákra alapozott beruházásokat.

3 - Költséghatékonyság

Egyre inkább törekedni kell a költséghatékonysági szempontok érvényesítésére is, azonban fel kell hagyni a pénzügyi megtérülés szűklátókörű, rövid távot jelentő értelmezésével. Közösségi szintű döntéseknél - így az energiapolitikában is - az időhorizont kitágítására, azaz hosszú távon való gondolkodásra van szükség. Klímavédelmi intézkedések hiányában az éghajlatváltozás kárainak enyhítésére sokkal többet kell majd költeni, mint amennyit a közeljövőben kellene a kibocsátás-csökkentésre és az alkalmazkodásra. Így nincs az a megújuló energiaforrás, mely közép- és hosszú távon ne lenne sokkal jövedelmezőbb a közösségek számára, mint a fosszilis források.

 

A stratégiai irányváltás alapjai

1 - Energiapotenciál

Az ország a mai napig nem rendelkezik egy hiteles és pontos energiapotenciál-felméréssel. A meglévő adatok - MTA-bizottság, civil szervezetek által készített becslések - főleg statisztikai adatokra épülnek. Az egy-egy kistérségre végzett pontos helyi felmérések megerősítik azt a feltételezést, hogy az ország rendelkezik legalább annyi megújuló energiaforrással, mely az önellátásra elegendő.

Szükség van egy átfogó, helyi kutatásokon alapuló országos energiapotenciál-felmérésre, s egy erre alapozott energiastratégiára, mely egyben meghatározza az erőmű-építési stratégiát és az energetikára fordítandó eszközök felhasználását is. Egy megalapozott stratégia lehetővé teszi - új atomerőmű építése helyett - más megoldások alkalmazását, akár nagy geotermikus alaperőművek építését is.

2 - Helyi és kistérségi energiastratégiák

Váljon kötelezővé minden városi rangú település számára Városi Energetikai Stratégia, annak önálló részeként pedig Városi Megújuló Energia Stratégia készítése! Minden városi rangú önkormányzat számára legyen kötelező - és minden település számára legyen ajánlott - az energetikai felülvizsgálaton alapuló, rövid (1-3 év) és középtávú (3-7 év), rendeletben elfogadott program a közösségi tulajdonú intézmények, cégek energiaellátása hatékonyságának javítására, valamint a megújuló energiaforrások arányának
növelésére.

3 - Megújuló energia stratégia, megújuló energia törvény

Ki kell dolgozni egy, a lehető legszélesebb körű szakmai és társadalmi együttműködésen és egyetértésen alapuló Nemzeti Megújuló Energia Stratégiát. Több európai országhoz hasonlóan önálló megújuló energia törvényben szükséges rendezni ezen energiaforrások helyét, jelentőségét, felhasználásuk szabályozási rendjét. Az új törvénynek egyszerűsítenie kell a jelenlegi bonyolult, több tucat hatóság bevonását előíró és túlzottan hosszú engedélyeztetési eljárásokat. A cél a Németországban alkalmazotthoz hasonló, ún. egyablakos ügyintézés bevezetése legyen!

4 - Decentralizálás

A megújulók fenntartható használatának az energiaellátás általános decentralizálása az egyik elemi feltétele. Minden lehető eszközzel ösztönözni kell a háztartási, valamint a helyi és regionális szükségletek helyben való ellátására irányuló beruházásokat. Ehhez elengedhetetlen a hálózat és a rendszerirányítási képességek magas fokú fejlesztése. Szükséges továbbá az erőművek teljesítmény szerinti, jelenleginél differenciáltabb definiálása, valamint a beruházási, illetve a kötelező átvételi rendszerben nyújtott támogatások degresszíven való meghatározása. Javítani kell a lakossági, háztartási méretű kiserőművek használatát ösztönző jogszabályi és támogatási környezetet is.

A decentralizált energetikai fejlesztések esetén - a tervezésben, a megvalósításban és lehetőség szerint a tulajdonlásban is - meghatározó szerepet kell, hogy kapjanak a helyben lakók: meg kell tehát teremteni a társadalmi részvétel és a közösségi tulajdonlás lehetőségét. Az államnak és a központi tervezésnek elsősorban az országos koordináció megszervezésében legyen szerepe!

5 - Finanszírozási reform

Szűnjenek meg a fosszilis energiaforrások technológiáinak nyílt és burkolt támogatásai! Az állam semmilyen forrásból ne nyújtson se beruházáshoz, se fogyasztáshoz kapcsolódó támogatást fosszilis energiaforrások felhasználásához! Több támogatást energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra!

Meg kell emelni és technológiánként differenciálni kell a zöld áram átvételi árát. Támogatási rendszert kell kialakítani a zöld hő előállítására is. A Zöld Beruházási Rendszert a nemzetközi és a törvényi kötelezettségeknek megfelelően kell működtetni. A kvótabevételek felhasználásánál érvényesüljön a pénzügyi és jogi addicionalitás: csak olyan beruházásokra adjanak támogatást, amelyek enélkül nem valósultak volna meg! A panelépületek felújítására szolgáló programok és más, lakossági beruházási támogatások keretét radikálisan emeljék meg, a támogatási intenzitás pedig legyen nagyobb az általános forgalmi adó mértékénél!

Vezessenek be széles körben elérhető hitelkonstrukciókat is! Az energiahatékonysági beruházások és a decentralizáltan működő megújuló energia-rendszerek terjedése mind a hazai iparra, mind a helyi foglalkoztatásra kedvezően fog hatni.

 

Energiahatékonyság

Az energiahatékonyság a leginkább költséghatékony és leggyorsabban megtérülő eszköz az energiakérdés kezelésére. Közhely: a legolcsóbb az el nem fogyasztott energia.

Az első teendő az energiahatékonyság maximalizálása az épületekben és a közlekedés terén, csak ezt követheti a fenntartható energiaellátásra való áttérés. Az energiahatékonysági beruházások járulékos haszna, mely pénzben sokszor nehezen kifejezhető, sokszor még jelentősebb is lehet, mint a megtakarított energiának köszönhető költségcsökkenés. Nő az ingatlanok értéke, javul a lakók szociális helyzete, a jobb minőségű levegő kevesebb betegséget okoz, a munkaigényes felújítások munkahelyeket teremtenek, többlet-adóbevételt jelentenek a költségvetésnek, a csökkentett energiaköltség pedig versenyképesebbé teszi a vállalkozásokat. Nemzetgazdasági szinten csak nyerhetünk ezekkel a beruházásokkal!

Magyarország még mindig messze elmarad az energetikai hatékonyság európai átlagától. A hazai háztartások átlagban 80-100%-kal több energiát igényelnek fűtésre és hűtésre, mint a hasonló éghajlati adottságú osztrák társaik. A lakossági megújuló energetikai kislétesítmények megtérülési ideje –részben épp a tragikusan magas energiaveszteség miatt– közel másfélszerese az európainak, ami a hazai alacsony vásárlóerő miatt duplán akadálya az innovatív, és másutt 5-10 év alatt megtérülő rendszerek terjedésének.

Hazai tudományos kutatások szerint 2025-ig a lakóházak széndioxid kibocsátásának és energiafelhasználásának kétharmadát meg lehetne takarítani, ennek jelentős részét ráadásul - a megtakarított energia okán - pénzügyileg is megtérülő módon, a járulékos és nemzetgazdasági szinten jelentkező hasznokat nem is számolva. Azaz akkor is érdemes lenne elvégezni a felújításokat, ha nem lenne szempont a kibocsátás-csökkentés. Igen kedvezőek a lehetőségek a közintézmények esetében is.

A fűtési és hűtési igény csökkentése reális és radikális kezelésének alapja a passzív ház elve. Ez a hőveszteségek, s így a fűtési költségek akár 90-100%-os csökkentését jelenti hőszigeteléssel és a hulladékhő visszanyerésével. Napjainkban sok épületnél (irodaházaknál, áruházaknál) a nyári hűtés energiaigénye már magasabb, mint a téli
fűtésé. A hűtés további légköri felmelegedést okozó spirálját meg kell állítani. A hűtési igényt is elsősorban ún. passzív eszközökkel kell biztosítani.

Legyen 2016-tól Magyarországon minden új építésű lakóház alacsony energiaigényű vagy passzívház - rendelkezzen erről törvény! Az EU 2012-től a passzívház követelményrendszerét ajánlásként vezeti be, 2020-tól pedig már csak alacsony energiaigényű ház épülhet az uniós rendelkezések szerint. Magyarországnak ma nem az ez alól való felmentés technikáin kellene gondolkoznia, hanem a mielőbbi alkalmazás elősegítésén. Az épületek áramigényét energiatakarékos megoldásokkal és berendezésekkel, eszközökkel jelentősen csökkenteni kell, szükséges továbbá az áramfogyasztási szokások megváltoztatása is.

 

Megújuló energiaforrások

1 - Szélenergia

Meg kell könnyíteni a szélenergia használatának elterjedését!

Azonnal meg kell változtatni a szélenergia-termelőkre kötelezően előírt előrejelzési kötelezettség és bírság mai gyakorlatát, mely abszurd módon teszi veszteségessé az egyik leggyorsabban megtérülő és környezetbarát energiafajtát.

Fel kell emelni az országos szélenergia-kvótát, hogy ez ne legyen akadálya a technológia terjedésének. A nyugat-európai tapasztalatok szerint ugyanis a szélenergiának a villamosenergia-ellátásból való akár 20-25%-os részesedése sem rontja az ellátás minőségét, és nincs veszéllyel a megfelelően fejlesztett hálózat stabilitására sem. Utóbbit az országos, teljes kapacitás túlméretezésével és időszakos visszaszabályozásával is lehet segíteni.

Hazai tulajdonú szélerőműveket! Az állam hitelgarancia-vállalással tegye lehetővé az önkormányzati, közösségi tulajdonú szélerőművek létrejöttét!

2 - Napenergia

Induljon érdemi támogatási program, mely épületek fűtése, melegvíz készítése és villamosenergia előállítása vonatkozásában a magánépíttetőket és az ingatlanfejlesztőket érdekeltté teszi a napenergia használatában!

Építve a nemzetközi tapasztalatokra, differenciálni kell a zöld áram átvételi árát, hogy az tükrözze a különböző megújuló energiatechnológiák eltérő beruházási és üzemeltetési költségét. Ez a legnagyobb ösztönző hatással éppen a napelemek elterjedésére bírna: a nálunk e téren tapasztaltabb és előrelátóbb országok - a többi megújuló energiaforráshoz viszonyítva - 3-5-szörös átvételi árat fizetnek a napenergiáért, így a napelemek kapacitása ott rövid idő alatt a sokszorosára nőtt.

3 - Geotermia

Magyarország gazdag geotermikus energiában. Az ország akár teljes épületállományának (energiahatékonysági fejlesztésekkel csökkentett) fűtési hőigényét képes lenne fedezni a földhő. Ez hosszú távon elérhető, nagy beruházásokat igénylő cél.

A tervezett új atomerőművi blokkok építésére fordítandó pénzeszközöket a villamosenergia termelésére alkalmas, ún. HDR technológiájú geotermikus alaperőművek építésére kell fordítani. Európai összehasonlító potenciál-felmérések szerint a kontinensen Magyarország adottságai a legjobbak a HDR-technológia számára. Ez az a lehetőség, amellyel élni kell, nem pedig a nukleáris energia fejlesztése, mert a geotermikus energia megújuló, nem kimeríthető, nem jár nukleáris hulladékképződéssel és nagyságrendekkel kevésbé kockázatos.

4 - Biomassza

A biomassza tápanyag az élet számára, ezért legjobb felhasználási módja az, ha élőlények „fogyasztják”, és nem az, ha elégetik. Különösen akkor káros a biomassza energiacélú felhasználása, ha a növényi nyersanyagot az égetést megelőzően nagy távolságokra szállítják, majd energiafaló és környezetszennyező átalakítási folyamatoknak vetik alá (pl. bioetanol-előállítás), vagy ha jobb sorsra érdemes erdőket korszerűtlen, alacsony hatásfokú erőművekben égetnek el.

A biomasszából nyert energiatermelés esetében csak a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő, kisléptékű, a helyi energiaellátást szolgáló rendszerek elfogadhatók. Az élelmiszer-termelésre szolgáló földterületek egyre nagyobb hányadán termelnek üzemanyagot jelenleg az EU-ban is, miközben az élelmiszerek és az agroüzemanyagok jelentős része importból származik - többségében a harmadik világban, alacsony bérért, egészségtelen és nem fenntartható módon termelt alapanyagokból. Ráadásul az agroüzemanyag-termelés és felhasználás teljes életciklusára számított szén-dioxid kibocsátás nagyobb, mint az ennek megfelelő fűtőértékű hagyományos üzemanyagoké. Ezt az EU már felismerte, a biomassza felhasználására vonatkozó előírásait felülvizsgálja.

A szén-dioxid kibocsátás csökkentésében, illetve megkötésében az energiafű és más energianövények ültetvényeinél, illetve az agroüzemanyag-alapanyagok (pl. kukorica, repce) termesztésnél sokkalta hatékonyabb a természetközeli erdők telepítése. A növekvő erdő az azonos felületű szántóterületnél legalább kétszer több szén-dioxidot tud megkötni. Ezért az energiaültetvények és az agroüzemanyag-előállítás helyett az erdőtelepítést kell támogatni. Ezzel két másik halaszthatatlan feladat teljesítését is segíthetjük: a biológiai változatosság gyarapítását és a csapadékmegkötést. Csak a kis léptékben, helyi feldolgozóüzemekben, az előállító gazdaság gépeinek üzemeltetésére felhasználható biodízel alkalmazását tartjuk elfogadhatónak.

A hőerőművek bioenergiának beállított, valójában a környezetet több módon is károsító fatüzelését meg kell szüntetni. A szén-dioxid kibocsátás csökkentésére e pazarló megoldásnál hatékonyabb és ökológiai szempontból kedvezőbb megoldás a mezőgazdasági hulladékok zöldtrágyaként való felhasználása, illetve a komposztálás. Ezzel a gyártás során óriási mennyiségű fosszilis energiát felemésztő műtrágya használata részben kiváltható. A helyi komposztálóüzemekben biogáz is előállítható, ami a helyi energiafogyasztás egy részét fedezheti. A fa fűtési célú felhasználása csak kis léptékű, helyi rendszerekben fogadható el (falufűtőművek). Biztosítani kell, hogy a tüzelőanyag fenntarthatóan kezelt erdőkből származzon, ahol a felhasználás mértéke alatta marad a növekménynek. A szennyezéstől mentes fahamu a föld trágyázására is felhasználható.

 

Atomenergia

Az atomenergiát sokan tekintik a klímaváltozás problémája megoldásának, „tiszta” energiának, amely az éghajlatváltozásban nem játszik szerepet. Az atomenergiáról azonban le kell mondani, alkalmazását kizárólag az átmenetet segítő kényszer indokolhatja.

Ennek okai a következők:

  • Az uránérc mennyisége véges. A készletek csupán további 30-50 évre elegendőek. A szaporítóreaktorokban újrafeldolgozott, használt fűtőelemek technológiája is komoly kockázatokat vet fel. A fúziós energia kutatására lassan egy évszázad alatt elkötött hatalmas összegek eddig semmilyen eredményt nem hoztak a társadalom számára, csak a hadiipart szolgálták.
  • A fúzió kutatására fordított eszközöket a töredékére kell csökkenteni.
  • A nukleáris fűtőanyagot ugyanúgy Oroszországból szerezzük be, mint a földgázt. Az atomenergia fejlesztése ezért nem szolgálja függőségünk csökkentését.
  • Az atomerőmű, mely központosított, ezért sérülékeny energiaellátást eredményez, terrorcselekmények célpontja lehet, így komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
  • Számítások szerint egy új hazai atomerőmű építése esetén a jelenlegi paksi blokkok által termelt energia árának nagyjából a kétszeresével kell tervezni, nem számítva az externális költségeket. El kell felejteni tehát az olcsó atomerőművi áram mítoszát!
  • Nincs százszázalékos biztonság sem az erőművek üzemeltetésére, sem a nukleáris hulladék tárolására. Létezhet olyan mértékű kockázat, amelyet az egyén, a család, vagy a közösség még a bekövetkezés kis valószínűsége mellett sem kíván vállalni.
  • Megoldatlan a nukleáris hulladék kezelése. Egy átlagosan hetven évet élő mérnök nem vállalhat garanciát egy olyan hulladéktároló biztonságára, melyben a hasadóanyag felezési ideje százezer, de olyanra sem, amelynek ezer év. Nem kényszeríthetjük rá az utánunk jövő nemzedékekre saját nukleáris hulladékunkat!

Azonnal vissza kell vonni a Parlament döntését az atomenergia fejlesztéséről! Egy atomerőmű is elegendő. Az atomenergia mértékletes használatával áthidalható az az időszak, míg a megújuló energiaforrásokra való átállás megtörténik. Az uránkészletek kimerüléséig az utolsó atomerőművet is békében be lehet zárni.

 

Ez az energiastratégia fenntartható módon teremt munkahelyeket, energiaimportot vált ki, külkereskedelmi mérleget javít, erősíti a helyi gazdaságot és csökkenti üvegházgáz-kibocsátásunkat. Ehhez azonban az kell, hogy ne lobbicsoportok fölözzék le a hasznot, hanem a megújuló energiákat decentralizált és demokratikus módon használjuk.

 

 

A teljes vitairatot itt olvashatja el: http://www.elolanc.hu/index.php/politikaivitairat2010

 

Képtár térkép

Joomla! Template by Red Evolution - Joomla Web Design